Századok – 1942

Szemle - Franz; Günther (hrsg.): Bücherkunde zur Geschichte des deutschen Bauerntums. Ism.: Wellmann Imre. 112

112 то iíт к м KTi irodaIjOm függő nagy. terület, mint a Székelyföld, nines sehol máshol Erdélyben. A tanulmány végén a kettévágott Erdély részeinek különkülön nemzetiségi statisztikáját találjuk. Természetesen itt is az 1930. évi román népszámlálás „etnikai eredet" szerinti adatai szerepelnek. Ezek szerint 49 07% románt és 38'16% magyart mutat ki a szerző. Az 1930. évi román anyanyelvi statisztika ugyanezen a területen 48'7% románt és 42' 1% magyart talált, abszolút számban 1,164.672 románt és 1,007.145 magyart. Viszont az 1910. évi magyar statisztika eredményei szerint Erdély visszacsatolt részén a lakosság többsége magyar. Összevetve ezeket az adatokat megállapíthatjuk, hogy körülbelül fele-fele arányban oszlik meg a magyar és román népesség Erdély visszacsatolt területén. Xincs tehát kiáltó igazságtalanságról szó még etnikai szempontból sem, különösen, ha meggondoljuk, hogy az erdélyi románok régi hazájuknak keretei közé kerültek vissza, amely őseiknek otthont, menedéket és kenyeret adott. Befejezésül szóljunk a cikk mottójáról, mely hatni akar az amerikai érzékeny lelkekre: „An immortal nation has been punished for the sins of an ephemeral generation." Eléggé találó ez a mottó. Az a generáció, melyet bűnösnek nevez, ugyanaz, amely tulajdonképen „létrehozta" — természetesen nem a saját erejéből — Nagy-Romániát. Ez a generáció valóban bűnös volt, amikor a román népet egy európai nagy kataklizma véletlen esélyében megrészegülve belelódította egy számára teljesíthetetlen feladatba. Ezért a lelkiismeretlen játékért bűnhődnie kellett a népnek. Bűnhődött is, de már 1920 óta. Csak éppen az a generáció, azaz e nemzedék hangadó vezetőrétegc nem bűnhődött, amely pedig azt leginkább megérdemelné. Ez ma is vígan él, hatalmon van és újabb bűnökre készül. llónai András. Szemle. ßücherkunde zur Geschichte des deutschen Bauerntums. Hrsg. von Günther Franz. (Der Forschungsdienst, Sonderheft 9.) Neudamin und Berlin 1938. J. Neumann. 8° 97 1. — Komoly és rokonszenves bizonysága a parasztság iránt napjainkban általánosan — mindenekfölött Németországban •— megnyilatkozó érdeklődésnek. A „vér és föld új nemességének" ez a sűrű emlegetése és magasztalása, hozzáértők és avatatlanok, jószándékúak és .jelszópolitikusok részéről egyaránt, joggal készthet óvatosságra. Mint minden többé-kevésbbé „időszerű" jelenségnél, itt is bizonyos fokig túlhajtott dologgal állunk szemben; nem lehet eléggé hangoztatni, hogy a parasztsággal való foglalkozást — kivált nálunk —- csak szilárd történeti megalapozás terelheti egészségesebb és gyümölcsözőbb utakra. Az ilyen elmélyüléshez, a problémák valóban gyökeres feltárásához semmi sem adhat biztosabb kiindulópontot a F.-éhoz hasonló könyvészeti összeállításnál. Bár a munka ajánlása — szól a szerkesztő testvérének, „nemzetségük paraszti hagyományai megőrzőjének'' mindjárt elüljáróban