Századok – 1941
Történeti irodalom - Ostrogorsky; Georg: Geschichte des byzantinischen Staates. Ism.: Moravcsik Gyula 58
75 TÖRTÉN KTI IRODALOM hagyományos felosztástól eltérően a külső események mellett tekintetbe veszi a bizánci állam belső fejlődését is. A külpolitikai, államszervezeti és művelődéstörténeti szempontok alapján három főkorszakot különböztet meg : korai (324—610), közép- (610 -1025) és későbizánci (1025—1453) periódust. Ε főkörszakoknak az említett szempontok szerint való további tagolása útján jut el ahhoz a nyolc korszakhoz, amely a munka beosztásának alapjául szolgál. Ezek a következők: 1. A korai bizánci állam kialakulása (324—010), 2. A bizánci állam létéért és megújulásáért vívott küzdelem (010—711), 3. A képrombolási válság (711 -S43), 4. A bizánci állam virágkora (843—1025), 5. A fővárosi hivatalnok-nemesség uralma (1025—1081), 6. A katonai nemesség uralma (1081—1204), 7. A latin uralom és a bizánci császárság visszaállítása (1204—1282), 8. A bizánci birodalom hanyatlása és bukása (1282—1453). Természetesen mindenféle periodizáció korlátolt érvényű, de bizonyos, bogv Ο. új felosztásának mélyebb fejlődéstörténeti gyökerei vannak, mint a korábbi, jórészt dinasztiák szerinti beosztásnak. O. új periodizációja már fényt vet munkájának ama vonására is, mely azt legélesebben megkülönbözteti a korábbi hasonló müvektől s egyben magasan azok fölé emeli. Ez az a törekvés, hogy a külső és belső történés folyamatát egységes képben egyesítse s így valóban a bizánci állam élettörténetét rajzolja meg. A külpolitikai események és kapcsolatok mellett kellő súllyal érvényesülnek a bizánci állam- és társadalomszervezet fejlődésének és változásainak szempontjai is. Az ilyen egységben való látásnak, ami O. vezérgondolata, kétségtelenül megvannak a maga nagy előnyei : feltárulnak az állam életének belső rúgói s az egyes külső események mélyebb magyarázatot nyernek. Viszont azonban oly esetben, amikor a belső fejlődés külön, önálló feldolgozása még hiányzik, mint a bizánci történetírás terén is, az egységben való látásra és ábrázolásra való törekvés azt a veszélyt rejti magában, hogy a kép szétfolyóvá és mozaikszerűvé válik. Ezt ebben az esetben sem lehetett kikerülni, s így a külső és belső történés képének szerves egységbe való összeolvasztása nem sikerülhetett teljesen. Az is bizonyos, hogy a ..belső" történés képe maga sem teljes. Ennek azonban egyrészt az az oka, hogy a kutatás ma még nem jutott el odáig, hogy a bizánci állam és társadalom szervezetének és e szervezet fejlődésének minden részletét tisztán látná — hiszen ilyen irányú kutatások nagyobb lendülettel csak körülbelül két évtizede óta folynak —, másrészt az, hogv a „Byzantinisches Handbuch" tervezetéből kifolyólag a „Land und Volk"" külön kötetet fog alkotni, s így 0. sok olyan kérdésre, ami a belső történés lényeges eleme, csak egészen röviden, vagy egyáltalában nem terjeszkedhetett ki. Ezért hiányzik egyes szociális problémák mélyebb megvilágítása és a bizánci társadalmi struktúrának, a termelési módoknak és eszközöknek részletesebb rajza. __ Mindez azonban nem csökkenti 0. munkájának vitathatatlan értékét : a kutatás mai stádiumában a legjobbat adja. Egy
