Századok – 1941

Történeti irodalom - Lütge; Friedrich ld. Below; Georg von 430

TÖRTÉNETI IRODALOM 431 főként a középkor gazdasági jelenségei felé fordult, mélyen gyökerezett gyermekkorának agrárkörnyezetében, azután báró von der Goltznak, a német mezőgazdaságtörténet legutolsó összefoglalójának ösztönzésében, s a nem közönséges történeti érzékről tanúskodó közgazdaságtani előadásokban, melyeket második egyetemi éve alatt Nasse bonni professzortól volt alkalma hallani. De ezek a hatóerők még jó ideig tétlenül szunnyadtak az ifjú B. lelkében, mint ahogy Lampreeht gazdaságtörténeti előadásai, müvei is csak később késztették nyilt állásfoglalásra. Egyelőre minden másnál liatalmasabbul nyűgözte le tekintetét a középkori német államnak s intézményeinek sorsa, híven keletporosz hivatalnok-őseinek politikai érdeklődéséhez. Már első nagyobb munkája, eltérően professzorának, M. Ritternek eredeti szándékától, a közjogi vonatkozások vizsgálata felé tolódott el, s ettől fogva valóságos elhivatottságot érzett magában az állami berendezkedés feltárására. A történet minden más ága csak a „Verfassungsgeschichte" függvénye volt B. szemében; az akkor erősbödő művelődéstörténeti irányzattal szemben meggyőződéssel hangoztatta, hogy a politikai és a kultúrtörténet egyetlen egység, illetőleg (!) ez amannak segédtudománya, annál semmikép sem előbbrevaló. Ez a jellegzetes állásfoglalás a művelődéstörténet más ágaival együtt a gazdaságtörténeti kutatásnak is eleve szolgáló szerepet juttatott B. tudományrendszerében. Bármennyire elismerte a gazdaságtörténet mint önálló diszciplína létjogosultságát, bármennyi hajlamot érzett is magában a gazdasági rúgók kutatása iránt, önmagukban alig méltatta őket nagyobb figyelemre, mint amekkora — véleménye szerint — az állam épületének biztos megalapozása érdekében megillette őket. Mindvégig a középkori német állam állt életművének középpontjában; ennek szervezetét boncolva jutott el a gazdasági problémákig, s ez a kiindulópont mély nyomokat hagyott gazdaságtörténeti tanulmányain. Nem is lehetett ez máskép, hiszen nála a politikai organizmus valódi értelmének feltárása alapvetés és cél volt egyszersmind, s másfelől nem győzte hangoztatni, hogy az egyes történeti jelenség csak összefüggéseiben, az egészből érthető meg igazán. így a szerves, egységes képből, melyet a középkori állam mibenlétéről formált ki magának, szükségkép következett a gazdasági fejlődésről hasonló határozottsággal kikristályosodott felfogása, abba mint megadott keretbe készen, engedelmesen simultak az anyagi élet jelenségei. Mindaz, amit a német territóriumok fejedelmi hatalmának kialakulásáról, politikai szervezetéről, igazgatásáról sikerült megállaítania, szilárd meggyőződéssel járt együtt a Rittergut-ok keletezését s a középkori város fejlődését, gazdasági gyökereit, egész mivoltát illetően. S mert a város a territoriális viszonyokból nőtt ki, e két problémacsoport kutatását egyesítette magában -— a német történetirodalomban egyedülálló módon, mint büszkén hangoztatta. Ez persze a városi élet gazdasági tényezőinek vizsgálatát is magával hozta, míg viszont a középkori várospolitika, illetve -igazgatás s a merkantilizmus, illetőleg territoriális kormányzás