Századok – 1941

Történeti irodalom - Wellmann Imre 426

428 TÖRTÉN KT I ]RODAL0M más ünnepi események mellett a koronázások szertartásainak hírlapi tudósításszerö ábrázolása is. A magyar királyok koronázásairól II. Mátyás óta készültek metszetek. Előbb a középkorra visszamutató módon több szertartást egy kompozícióban ábrázoló képek, később egy lapon több esemény kis képei, vagy az események sorát külön lapokon ábrázoló képek kerültek forgalomba. Készítőik a magyar történeti ikonográfia barokkori részében oly nagy szerepet játszó délnémet mesterek közül kerültek ki. Helyszíni felvételként, röplapszerűen terjesztett képeiket csak kellő kritikával használhatjuk. Egyszer képzelet szülöttei (III. Károly koronázása), másszor a német és cseh koronázások kész képeit látták el más felírással és nyomatták ki mint magyar koronázásokat (II. Mátyás cseh koronázása mint III. Ferdinánd magyar koronázása), vagy egy régi magyar koronázás képét adták ki mint újat (II. Mátyás koronázása mint II. Ferdinánd koronázása, melyen még az ovális képmás kicserélésére sem fordítottak fáradságot). Sőt még a XVIII. század végén, a művészi színvonalú metszeteket készítő bécsi Artaria-cég sem tett mást, mikor II. Lipót esküjének és kardvágásának jeleneteit mint 1. Ferenc két évvel későbbi koronázásának képeit figuráról figurára megegyezően ismét kiadta. A pozsonyi hátterek helyett azonban tökéletes technikával és topográfiai hűséggel budai háttereket illesztettek a csoport mögé. A kardvágás szépen szerkesztett kompozíciója még negyven év múlva egy V. Ferdinánd kardvágásaként kiadott kőrajzon is visszatér. A pozsonyi környezet azonossága késztette erre a litográfust, kinek azonban gondja volt rá, hogy a viseleteket az eltelt időnek megfelelően korszerűsítse, a parókákat és az 1790-es divat más tartozékait az 1830-as eseményhez illően eltüntesse. A képes források ilyen rostálása után megmaradó anyag alapján azonban pár érdekes észrevételt tehetünk. Az „első Habsburgkori nacionalista koronázásról", II. Mátyáséról, három különböző kompozíció készült, mely a korhoz képest az esemény nevezetességét mutatja. A képeken a szövegnél szemléletesebben látjuk a koronázó város képét, tele katonákkal (ismeretlen mester rézmetszete), a Duna jobbpartján táborozó osztrák-német katonaság sátrait (ugyanott), a várban és a városban felállított ágyúkat (Johann Holzmüller kiadó rézmetszete). B., mivel a szöveg kétségben hagyja az ünnepi zenét szolgáltató muzsikusok felől, osztrák katonazenekar vagy bécsi udvari zenészek közreműködését teszi fel. Képünk magyar lovas katonazenekart, dobost, kürtösöket mutat (Holzmüller). I. József koronázásának képei szépen szemléltetik a fontos új jogi tényt, hogy a nádor is koronáz (P. B. Bouttats és mások rézmetszetei és rézkarcai). Ezt a szokást a következő koronázások képei is mutatják. Az írott forrással ellentétben azonban a kardvágást a gyermekkirály a képeken lóháton végzi, sőt a B.-től vitatott eskü jelenete sem hiányzik róluk. Lehet, hogy ez régi koronázások képeinek hatása, bár a király gyermeki alakja nem a másolás mellett szól. Különösen élettel teli a kis király figurája a méltósággal vonuló menetben. Egy metszetsorozatban (ismeretlen