Századok – 1941

Történeti irodalom - Wellmann Imre 426

TÖRTÉNeTI IRODALOM 429 mester rézmetszetei) a szertartásokon kívül a népünnep eseményei is szerepelnek, a kor németalföldi életképeinek modorában. Nemzetközi képkincsről van szó, azonban még ezektől a képektől sem lehet a forrásértéket teljesen elvitatni, mert a magyar szokások, mint az ökörsütés, a fehér és vörös bor szökőkútjai, a kenyérosztás, pénzszórás és az utat borító posztó szétszaggatása, némi önálló jelenetezésre mutatnak, ha hasonló szokások meg is voltak más népeknél. I. Lipót, Mária Terézia és II. Lipót koronázásának hiteles képei a szöveghez képest nem sok újat mondanak, csak ennek szemléletessé tételére használhatók. Megemlítjük azt a II. Lipót koronázásával kapcsolatos képet, mely mint „egy jele azon repeső indulatnak, mellyet mutatott Nemes Szabolts Vármegye" a koronázás emlékére Nagykálióban tartott örömünnepen, a parasztok vidám menetét mutatja. I. Ferenc koronázásáról szólva B. megemlíti, hogy a kardvágás jelenetét egy metszet képe alapján lehet a mai Széna-tér tájára helyezni. Ezt kiegészítjük azzal, hogy az eskü viszont, melyről B. szerint „ma már nem állapítható meg, hogy hol történt*', a metszet párjának segítségével a budai kapucinusok melletti mai Corvin-térre lokalizálható. A szövegek hívei számára a kép aláírása „In Foro P. P. Capucinorum" szolgálhat. (Mansfeld S. szín. rézmetszetei). Magáról a koronázás pillanatáról a bécsi biedermeier kiváló piktora, Peter Krafft festett 1823-ban, egykorú képek és kortársak közlései alapján, monumentális kompozíciót a Magyar Nemzeti Múzeum számára. Ezenkívül csak Weber Henrik hasonlóképen későbbi képe (1858), A". Ferdinánd koronázási kardvágásáról, vezet a nagyművészetek körébe. V. Ferdinánd koronázásának egyes eseményeiről tökéletesen tájékoztatnak Eduard Gurk színezett kőrajzai. Gurk, ki a kiváló szereplőket külön lapokon örökítette meg. különösen a koronázást kísérő ünneplésekről készített érdekes kompozíciókat. így a királyi ebédről és a rendek díszebédjéről, a· pénzszórás, posztószaggatás, bor- és kenyérosztás jeleneteiről és az ajándékok átadására vonuló menetről. Höchle litográfiája egy érdekes „Moment vor der Krönung"-ot örökített meg, amint az új király császári atyja elé térdelve áldását kéri. Gurk sorozatát követték az 1. Ferenc József koronázásakor kiadott korszerű fametszetsorozat képei is, a mintánál sokkal kevesebb élményszerűséggel . Ε képeknek szemlélete közelebb visz a koronázások egykorú értékelésének ismeretéhez is. B. szilárd jog- és szertartástörténeti alapjain állva, további következtetésekre adódik alkalom. Huizinga óta az ünnepnapok és népi ünnepek történeti vizsgálata értékes eredményeket ígér. A gótika, a röneszansz és a barokk színes korszakaiban az ünnep az élet teljesebb élését tette lehetővé, szebb és jobb formák mutatását, a köznapokon csendes tartalmak hangos kifejezését. Az egész emberiséget egyenlő erővel megmozgató egyházi ünnepek után közvetlenül a koronázások országos ünnepei következtek. Az első ember, a király, a koronázáskor szinte az egész ország színe előtt részesült Isten kegyelmében, mely a szent tartalomhoz méltó szent formákban,