Századok – 1941
Értekezések - FÜGEDI ERIK: A Felvidék településtörténetének újabb német irodalma 405
42<> ι··γγ.κιιι kitik gyorsan kis német kerület középpontjává lett. A messze északra, a hegyek közé előretolt AJtgebirg helység már nevében is bányatelepülésre mutat. Valamikor német helynevek voltak uralkodók: Sachsendorff, Kostführersdorf, Mayerdorff, Deütschendorff, Altgebürg, Ulmannsdorff, Herrengrund stb., még Kincelova sem tudja német eredetét (Kineel személynév) elrejteni."1 Ugyanebben a könyvben Zsolna mellett: „Mindegyiknek (t. i. helységnek) szláv neve van, csak Dilié Pole-t nevezik Langendorfnak is, de ez csak a tót név szabad német fordítása." Idézi Schwarznàk a Karpathenlandban megjelent cikkét.2 Besztercebánya felől egy hosszú völgy húzódik a Sturecihágóig. Ebben a völgyben, amely egyébként ősidők óta fontos útvonal volt, tehát nem lehetett teljesen lakatlan már a XIII. században sem, fekszenek az említett falvak. Nevükről már Ipolyi megállapította, hogy előkelő besztercebányai polgárcsaládok őseinek. tehát személyeknek nevét viselik, kivéve a nemzeti nevekből alakult SaMisen- és Deutschendorfot és a bányatelep Altgebirget. Hogy azonban ezen a területen még akkor is kellett állandó magyar és tót lakosságnak lennie, ha maguk a telepek színtiszta német falvak voltak, azt legjobban bizonyítják a teljesen azonos jelentésű elnevezések mindhárom nyelvben, mint pl. Altgebirg— Ohegv - Star é H orv: Kostführersdorf — Κ ostyánfal va—Kostiaíka : Ulmannsdorf—Olmányfalva—Ulmanka stb.3 Ha lehet ezekből a helynevekből következtetést vonni, azt kell mondanunk, hogy a németség Kincelova környékén már nem volt tömeggel képviselve, mert különben ezt a falut is elnevezte volna a maga nyelvén. Ha pedig el is nevezte — aminek egyébként nyoma kellene legyen Besztercebányán —, akkor is gyorsan elpusztulhatott azon a vidéken, mert a német név nem maradt fenn. Összefoglalva: ennek a vidéknek nemzetiségét a helynevek alapján nem határozhatjuk meg, mert ezek még önmagukban sem mutatnak egy német kerület létezésére. Ezek az adatok bizonyítják, hogy többnyelvű' terület települését nem lehet, egyszerűen helynevek alapján megmagyarázni. Nemcsak a különböző nyelvekben szereplő helyneveket kell összevetnünk, hanem azoknak történfii korát is meg kell határoznunk. Nem mindegy, hogy egy helynév mikor alakul ki. és nem lehet mai nevek alapján következtetni abból a feltevésből kiindulva, hogy a helynevek időtlen idők ójta élnek. Megtörténhetik. hogy a helynevek csak később alakultak ki és ígv a belőlük vonható következtetést visszavetítve helytelen eredményekre jutunk. Ha tehát egy vidék helyneveiből akarunk következtetni. akkor meg kell vizsgálni minden egyes helynév keletkezésének következményeit, szóval azokat a történeti adatokat, amelyek a nevek előfordulásával vannak kapcsolatban. Ezeket az adatokat kell összevetni a más nyelvekben kialakult elnevezésekkel és 1 Weinelt: Kanzleisprache, 227. 1. 2 Uo. 240. 1. 3 Ipolyi A„ i. h.
