Századok – 1941
Értekezések - FÜGEDI ERIK: A Felvidék településtörténetének újabb német irodalma 405
A FELVIDÉK TELEPÜLÉSÉNEK újaiih ik OD alm Λ 421 csak ezek után lehet egyes legtöbbször igen gyér és nem kielégítő, de biztos eredményeket levonni. Mert a helyneveknek elenyészően kis száma használható fel az elsőbbségi megtelepedés, vagy a nemzetiség pontos meghatározása szempontjából. Λ nemzetiség meghatározásának egyedül biztos és pontos módja nem a helynévmagyarázatok lesznek, hanem a történeti forrásanyag a maga szűkebb értelmében és a. belőle adódó személynevek, ill. a helységek területén található földrajzi (dűlő- stb.) nevek nyelvi hovatartozása. Városokat igen messziről el lehet nevezni idegen nyelven is (Boroszló!), de az ott lakók mindig a maguk nyelvén nevezik el egymást és földjüket, A történeti forrásanyag mellőzésével csupán a helység nevének, vagy különösebb újkori elnevezésének elbírálásával nem sokra megyünk.1 Természetesen ezt a módszert a német tudomány is ismeri, sőt, amint ezt Ernst Schwarz körének munkássága mutatja, használja is. Űgy látszik, csak Weinelt vált ki ebből az irányból. Nem is lehet mást várni olyasvalakitől, aki történeti nyelvész létére követeli az egész közép- és újkoron át használt Eperjesz = Eperjes elnevezés helyett a német nyelvben a ,,Preschau" név alkalmazását.2 * A munkát, amelyet történésznek kellett volna elvégezni, itt nyelvész vette magára, mégpedig olyan, aki a vizsgálat alá vett területnek települési folyamatával nincs tisztában. A történettudomány kétségtelenül előnyös helyzetbe jut, ha nyelvészeti eredmények állanak rendelkezésére, mert ez sok olyan probléma áthidalását teszi lehetővé, amelyeket a történeti anyag nem oldhat meg egyedül. Hogy milyen nagy segítséget nyújthat, azt Schwarz példája mutatja a szudéta történeti kutatásnál. De eleve hiábavaló energiapazarlás, ha olyan nyelvészek akarnak segíteni a településtörténetnek, akik nincsenek tisztában sem az irodalommal, sem a fellelhető forrásokkal. Ftiiredi Erik. 1 Weinelt még személynevek tanúságát is tagadja. V. ö. Südostdeutsche Forschungen IV. 1938, 823. 1. Máskor viszont használja őket. Lásd fent. 2 Südostdeutsche Forschungen, IV. 1938, 808. 1.
