Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 344

AZ ERDÉLYI ÚRBÉRRENDEZÉS PROBLÉMAI 347 2. Azon elv ellen, hogy az urbárium megalkotásánál az úrnak a paraszttól való jogos követelése és a parasztnak az úrtól való járandósága minden kétséget kizáró módon, világosan és szabatosan legyen megfogalmazva, sem a guberniumi bizottságnak, sem a kancelláriának nincs kifegása. 3. Magáévá teszi a guberniális bizottság azt az alapelvet is, hogy a jobbágy beneficiumaiból, bármiféle címen élvezze is azokat, elvenni semmit sem lehet. Hozzájárul ehhez a kancellária is, de megjegyzi, hogy célszerű lenne különbséget tenni ama beneficiumok között, melyeket a jobbágy létének nélkülözhetetlen feltételeként használ és azok között, amelyeket nagyobb haszon biztosítására vett át földesurától. Az utóbbiakat nem kellene az urbáriumba beiktatni. 4. Nincs észrevétele a bizottságnak az ellen sem, hogy a parasztnak úrbéres telkén felül saját földje is meghatároztassék. A kancellária megjegyzi, hogy a telekállomány (constitutivum ) kimérése során a minőség szerinti osztályozás alapján a ténylegesen meglevő teleknagyságot kell az urbáriumba felvenni, anélkül, hogy a jobbágy tulajdon-földjét ideszámítanák. Vagyis például olyan helyen, ahol 12 mérő lesz az egész telek mértéke, a 8 mérőnvi úrbéres földdel rendelkező paraszt kétharmad telkesként vétessék fel az urbáriumba, akkor is. ha ezen felül saját földje is van. 5. Regulációs elv lenne az is. hogy a telekosztályozás során a paraszt ténylegesen meglevő telkéből semmi se liasíttassék le, hanem az a mennyiség, amely az egész telken felül marad, egynegyed vagy egyharmad sessiótöbbletként írassék fel. A bizottság ezt nem ellenzi, de tart attól, hogy a jobbágy — mivel ezután a robot a teleknagysághoz fog igazodni — robotterhének csökkentése végett telke egy részét, amit megművelni amúgy sem képes, másnak fogja átengedni. A kancellária ezt az aggodalmat feleslegesnek tartja, mivel az ország törvényei értelmében a jobbágynak nincs joga telekfölöslegét földesura kizárásával más jobbágynak átadni. Hogy e földesúri jog csorbát ne szenvedjen, indokolt lenne e cikkelyben kimondani : ha az uraság a jobbágytól egy azelőtt „pro constitutivo sessionis" átadott földdarabot visszavesz, többé nem követelheti tőle a korábbi robotszolgálatot hanem annak csupán a megmaradt telekrésszel arányos hányadát. 6—10. Azzal a felfogással, mely szerint a telekállományt úgy kell kimérni, hogy abból a paraszt családját táplálhassa, fejedelmi és úrbéres adóját leróhassa, s ezenfelül megtakarítani is tudjon; hogy földje megműveléséhez a gazda elegendő munkaerővel bírjon; hogy a különböző területek különböző