Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

AZ ERDÉLYI ÚRBÉRRENDEZÉS PROBLÉMÁI 275 ajánlja, inert ellenkező esetben a megyékbe kiküldendő úrbéri biztosok mérték híján különböző, elvek szerint fognak működni. Igaz, hogy a felvételeknek a lokális helyzethez kell igazodniok; minden előírást nélkülözni azonban mégsem lehet. A jobbágyszolgálmányok dolgában tekintettel arra, hogy a kilenced és tized, amely Magyarországon majdnem általános jellegű, Erdélyben csak szórványosan fordul elő — úgy véli, hogy a magyarországinál nagyobb robot kiszabása nem méltánytalan ; magától értetődik azonban, hogy mindazokon a vidékeken (így a Partiumban is), ahol a magyar jog szerint a nona- és decimaszolgáltatás szokásos, ott a robot is a magyar mértékhez alkalmazandó. Különösen nem szabad megfeledkezni az úgynevezett clausula salutaris-nak erdélyi viszonylatban való alkalmazásáról ; nem szabad előfordulnia annak, hogy az úrbérreguláció által bármely jobbágy hátrányosabb helyzetbe kerüljön, mint aminőben korábban volt. Vagyis ha valahol a fennálló szokás előnyösebb, azt kell fenntartani. így lenne megszerkesztendő az úrbérszabályozási utasítás. Az úrbérrendezési pátensnél azonban egyebet is figyelembe kell venni, főleg a robottc-ljesítés módozatait : a szolgálat helyére való menet s az onnan való jövet (itus et reditus), az abrakolás és a hosszúfuvar kérdését. S nem utolsó sorban fontos, hogy a prohibita generalia1 világosan és érthetően tétessenek közzé az ország valamennyi nyelvén. Minderről Brukenthal az országban tanácskozzék egyetértőleg a guberniummal s tervezetét terjessze elő legfelsőbb jóváhagyásra. A gyakorlati végrehajtás a magyarországival egyező módon történhetnék, a gubernium mellett felállítandó úrbéri bizottság közreműködésével. A helyi bizottságok összeállítása során alkalmazni lehetne a nemzetcsere elvét, mindazonáltal e tekintetben nem kívánja megkötni Brukenthal és a gubernium kezét. Ha egyébként a kiszemelt biztos értelmes, a mezőgazdasághoz értő, méltányosan gondolkodó és az illető járásban saját személyére nézve nem érdekelt, akadálytalanul kiküldhető legyen. 1 Prohibita generalia néven foglalták össze az úrbéri szabályzatba felvett azon rendelkezéseket, amelyek a visszaélés-számba menő földesúri szolgálmányokat vagy szokásokat általánosságban eltiltották. A magyarországi urbárium „Hetedik Punktom"-ának címe ezt a következőkép fejezi ki : „Minden el-tiltatott, 's ennek utánna el-távoztatandó Rendkívül való Tselekedetekről, és Szokásokról". -— Az 1769-i Bizonyos Punotumokban a prohibita generáliát nem foglalták külön fejezetbe ; a szöveg különböző helyein levő tilalmakból hatot (II. szakasz β pont, továbbá II. 7, III. 13, III. 10, II. 8 és II. 4.) külön jegyzékbe foglaltak és országszerte külön is kihirdették. Ld. Erd. kane. 1769:606. Puncta Generalia per Regnum publicanda. 18