Századok – 1941
Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236
276 BKBLÁ8Z JKNO Α biztosok munkálata - csakúgy mint Magyarországon történt — felvétel után mindenütt küldessék meg az illetékes folytonos táblának, ez lássa el véleményezéssel s továbbítsa a guberniumhoz. Végül azt kívánom — írja nyomatékosan Gebler -, hogy e nyolc év óta folyamatban levő, a szegény jobbágyságra nézve oly sürgős dolog haladéktalanul megkezdődjék.1 A harmadik hozzászóló, a magyar urbárium egyik lelkes udvari előkészítője és propagárota, báró Stupan2 — aki 1769-ben a Bizonyos Punctumok megjelenése előtt legenergikusabb szószólója volt az erdélyi úrbér viszonyok késedelem nélkül való általános rendezésének — ezúttal nem bocsátkozott a dolog részletesebb vizsgálatába, de a gyors megvalósítást azért most is hangsúlyozta. Rövid votumában nagyrészt helyesli az előző véleményeket : elismeri, hogy Erdélynek állandó urbáriumra van szüksége, hogy a telekosztályozás mind a jobbágyszolgáltatások, mind az adófizetés szempontjából döntő fontosságú, hogy a szabályozott úrbér nem lehet magasabb, mint a szokásszerű. Az udvari bizottság által vázolt osztályozási elvek ellen nincs észrevétele, de ellentétben az előzőkkel, jobbnak látná, ha az Erdélybe menő Brukenthal e fontos ügynek a guberniummal való elintéztetésére és a végleges javaslat felterjesztésére utasíttatnék. Ezáltal a legfelsőbb rezolúció határozott utasítása szerint azonnal megindítható lenne a munkálat. Másként vélekedik a prohibita generalia tekintetében is ; felfogása szerint a Magyarországon közzétett pontok Erdélyre is alkalmasak ..ad aptandum et publicandum". Nem kételkedik, hogy ez az alkalmazás meg is fog történni. Utolsóul báró Kressel,3 ez a kiváló, de mérsékelt csendes reformpolitikus fűzött néhány megjegyzést a szőnyegen forgó ügyhöz. Minden előtte szólóval teljesen egyetért abban, hogy egy olyan országban, ahol a jobbágy telkekről semmiféle kataszter nem áll rendelkezésre és soha semmiféle reetificatio nem történt, ahol a gazdák jövedelemviszonyai teljesen ismeretlenek, ahol a vidékek, helyzetek, emberek rend-1 Staatsrat 1774 : 1758. „Schlüsslich wünsche ich, dass dieses nun schon acht Jahre in Bewegung stehende, für den armen Unterthanen so dringende Geschält ganz unverzüglich seinen Anfang nehmen möge." 2 Anton Maria Freiherr Stupan von Fhrenstein személyére ld. Wurzbach, i. m. XL. 202—204. 1. és Hock—Bidermann, i. m. 18, 19, 50, 59, 78, 94. 1. 8 Franz Karl Freiherr Kressel von Gualtenberg adatait ld. Wurzqach, i. m. 201—203. 1. és Hock—Bidermann, i. m. 106. 1.
