Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

274 BEM, ASZ .IENÖ elé terjessze a telekosztályozást és a robotmódosítást illető gondolatait, a szükséges adatokat az országban azonnal összegyűjtesse, aztán pedig a guberr iummal egy kimerítő, az összes idevágó kérdéseket felölelő jelentést tétessen. Az ügy — fejezi be hozzászólását Löhr — az egész országra rézve rendkívüli fortosságú és feltétlenül megköveteli a világos okfejtést; az idő, amit eue foi dilink, nem vész káiba.1 Amennyire körültekintő, megfontoló, s aggályoskodó az első votum, éppennyira határozott, dinamikus a második : báró Gebleré,2 Ez nemcsak annak tulajdonítható, hogy Gebler Löhrnél jóval hosszabb államtanácsi gyakorlattal s a magyar ügyekben meglehetősen sok tapasztalattal rendelkezett, hanem elsősorban impulzív egyéniségének és gyakorlati aufklarizmusának. Minden úrbérregulációban kezdődik Gebler fejtegetése — a jobbágy beneficiumai és szolgálmányai alkotják a munkálatok gerincét. Magyarországon is előbb a telek, vagyis az úgynevezett constitutivum possessionis szabálvoztatott, s ennek változatai szolgáltak aztán mértékül a szolgálmányok kiszabása során. A házas zselléreknél és lakóknál a hasznot, iîlttve a keresményt összehasonlították az igazi telkes jobbágy nyereségével s ennek az aránynak megfelelően mérték ki a terheket. Ami az erdélyi constitutivum meghatározását illeti, teljesen igaza van az udvari bizottságnak, ha a föld és egyéb helyi körülmények különbözősége miatt nem szándékszik általánosan egyező normativumot alkotni. Hiszen Magyarországon sem egységesen, sőt nem is csak megyénként végezték a telekosztályozást, hanem ugyanazon megyén belül körzetenként, a szántók és kaszálók nagyobb \ragy kisebb „quantuma" szerint. A javaslatba hozott elv — a vetésmennyiség szerinti négy földosztály, vagy a két rétosztály — megvalósításra bizonyára alkalmas, hiszen az udvari bizottság ismeri az erdélyi viszonyokat. Ellene észrevétele nincs; legfelsőbb elfogadásra annál inkább 1 Uo. ,, . . . Überhaupt wäre zu wünschen, dass Β. Brukenthal so bald er in das Lande kommet, seine Gedanken sowohl in Ansehung der zu bestimmenden Ansässigkeit, als auch wegen Regulirung der Robotten und übrigen Praestationen dem Gubernio proponire, darüber die nöthige Auskünfte in dem Lande sogleich eingeholet, und sodan von dem Gubernio ein ausführlicher, alle in dieses Geschäfte einschlagende Gegenstände berührende Bericht anhero erstattet werden möchte ; die Sache ist für das ganze Lande von so besonderer Wichtigkeit und erfordert die klare Erörterung so vieler Umstände, dass in der That die etwas mehrere Zeit nicht verloren ist, welche zu der reifesten Überlegung einer solchen wichtiger Sache verwendet wird." 2 Tobias Philipp Freiherr von Gebier életrajzi adatai : Wurzbach. i. m. V. 118—120. 1., Hock—Biderman, i. m. 106. 1.