Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

266 BERLÁSZ J Ε NŐ nem nyolcadtelkesek lennének, hanem „jobbagiones infra qualitatem". Bajtay püspök elgondolása az volt, hogy mindenütt az a telek legyen egésznek tekintendő, amelynek terméséből egy családos gazda önmagát, a feleségét, négy felnőtt gyermekét és négy marháját tisztességgel fenntarthatja, az adóját kifizetheti, s mindezen felül évről-évre még megtakarítani is képes.1 Minden községben, ahol ilyen gazda található, ki kell írni az adókönyvből a ráeső adóösszeget, s ezt kell zsinór­mértékül venni a helyi jobbágyság osztályozásában. Aki ugyanannyit fizet, az egésztelkes lesz, aki háromnegyed-, kétharmad-, fél-, vagy negyedrészt, az megfelelően kisebb­telkű. A gubernium ismét más mértéket tartott célszerűnek. Kétféle egésztelek-kategóriát ajánlott : szűkhatárú községek­ben 6 köböl vetést befogadó szántóból és hat szekér szénát szolgáltató rétből összetevődő sessiót, széleshatárú falvak­ban pedig 9 köblös földből és 9 szekérnyi szénát adó kaszáló­ból állót. Brukenthal a maga részéről úgy vélekedett, hogy mivel az egyes községek fekvése, népessége, termékenysége, nem­különben lakóinak megélhetésmódja országszerte igen sok­féle, a gubernium által ajánlott két telekkategória helyett legalább négyet kellene megállapítani : 12, 10, 8 és 6 köblös.* szántóra terjedőt ; a kaszálókra nézve azonban, az állat­tenyésztés mértéke szerint, két osztály is elégséges lenne. Az erdélyi udvari bizottság magbírálván e javaslatokat, a következő magjegyzéseket fűzte hozzájuk. A tslekosztályo­zásnál nem szabad, nem is lehet országszerte azonos mérték­kel márni ; feltétlenül figyelembe kell venni a nép helyzetében mutatkozó regionális különbségeket és a földek mennyiségé­nek és minőségének községenként való változását. Általá­ban két kérdést keli tisztázni : 1. mi legyen az osztályozás alapelve ? 2. milyen módszerrel vitessék át ez az elv a gyakorlatba ? Az első kérdést a méltányosság alapján kell tisztázni. Pl. számba kell venni, miből él valamely falu lakossága, mert másként osztályozandó az a paraszt, aki csak földművelést 1 Uo. „Djr Bischof Bajtai erachtete, da« übsrhaupt jene Besitzung für eine gaize Ansässigkeit anzunehmen wäre, woraus ein Hausvater sich selb it, ein Eheweib, vier erwachsene Kinder und vier Stück Vieh ernähren, sein") Kontribution zahlen und übar diesa von Jahr zu Jahr sich etwas erübrig 3n könnte ; . . ." 2 A jelzett köbalszámok 21, 20, 16, és 12 pozsonyi mérőnek felelnek meg. V. ö. Erd. kanc. 1774 : 640.

Next

/
Thumbnails
Contents