Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

AZ ERDÉLYI ÚRBÉRRENDEZÉS PROBLÉMAI 265 meg földjeiket ; ott pedig, ahol valóban szűkösek a telkek, szokás, hogy a földesurak lehetőség szerint saját allodiumukból adnak kiegészítést. De nem is lehetséges az arányosítás végrehajtása, mert az erdélyi föld minőségének és termékenységének sokfélesége — lokális viszonylatban is — megakadályoz minden ilyen kísérletet. Feltéve azonban, hogy sikerülne a kívánatos felosztás, akkor sem lehetne célt érni, mert egyrészről az oláh jobbágy nem igen hagyná magát portájáról eltávolítani, másrészről pedig a földesúri jog sem engedné meg a jobbágyoknak egyik helyről a másikra való erőszakos áthelyezését. Mindezen felül pedig előállna az a lehetetlen helyzet, hogy a szűkhatárú népes községekben az arányosítás után még azok is nehezen tudnának megélni, akik korábban táplálni tudták nagy családjukat, s fordítva, a gyér lakosságú, nagyhatárú falvakban mindenkinek annyi föld jutna, amennyinek megművelésére képtelen lenne. Végül nem is lenne hasznos a telekarányosítás, mert a tapasztalás szerint az olyan helyeken, ahol a nép bőviben van a földnek, a szorgalom elhanyatlik és a szaporodás elakad ; másfelől a kistelkű falvakban oly csekélyre zsugorodna össze a jobbágyszolgálat, hogy az allodiumok megművelése lehetetlenné válnék. Összefoglalva az elmondottakat, Brukenthal megállapítja, hogy a jobbágytelkek kereteit megbolygatni nem lehet, legajánlatosabb mindent „in statu quo" hagyni.1 A reform e vonatkozásban csupán olyan mérték megállapítására szorítkozhatik, amely lehetővé teendi a jobbágyságnak vagyoni alapon való általános, egyöntetű klasszifikálását és a tehetősséggel arányos szolgálmánymegállapítást. Hogy kit lehet egész-, fél- vagy negyedosztályú gazdának minősíteni, arra nézve Brukenthal külön-külön ismerteti a véleményezők terveit. O'Donell tábornok az osztályozást ügy képzelte el, hogy a jobbágytelkek hozadékáról statisztikát készíttetne, ebből egy-egy politikai-közigazgatási területegységre vonatkozólag (Partium, székely székek, vármegyék, stb.) pénzben kiszámíttatná a legnagyobb hozadékok számtani középarányosát, s ezt venné fel egy egész telek jövedelmének. Amely gazda haszna viszont ezt nem üti meg. de a felét eléri, az féltelkes lenne ; a fél- és negyedrésznyi összeg között mozgó jövedelem negyedteleknek felelne meg ; a negyedösszegnél kisebbhasznú parasztok pedig — ellentétben a magyar urbáriummal — 1 Uo. „Aus dieser Betrachtung wären dieselben des einstimmigen Dafürhaltens, dass die Ansässigkeiten des Unterthans in statu quo zu lassen . . . sey ..."