Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

AZ ERDÉLYI ÚRBÉRRENDEZÉS PRO BLÉ MÁI 251 ennek a feladatnak Bajtay nem volt képes maradéktalanul eleget tenni, s nem tudott az udvar és a magyarországi klérus várakozásának megfelelni.1 Helyzetének nehézségeit fokozták az ellene irányuló kíméletlen személyi áskálódások : a királynőnél és nevelőatyjánál éppúgy intrikáltak ellene, mint bent az országban. A székely jobbágyságnak a határőrségbe való beszervezése körül kifejtett tevékenységét megbosszúlandó, székely előkelők egy példátlanul durvahangú iratban megátkozták hozzátartozóival együtt. Az érzékeny lelkületű, visszahúzódó természetű püspököt mindez rendkívül elkeserítette s elkedvetlenítette,2 elhatározásainak, terveinek feladására, elveinek, véleményének elhallgatására késztette. Erdélyi működésének első éveiben attól féltek, hogy diktátor 1 sz, ehelyett egyre inkább engedelmes eszköze lett a guberniumnak és Brukenthalnak.3

Amikor az erdélyi in-bérrendezés ügye napirendre került, Bajtay máicsendes, passzív ember volt : testében súlyos kór lappangott, lelkét pedig megmarták ,,az erdélyi skorpiók". Mária Terézia ismételten felszólította, műk djck közre az urbárium megalkotásában, az ügyiratokban azonban nem sok nyoma maradt tevékenységének. Úgy látszik, nem tartotta tanácsosnak, hogy e kényes kérdésben szembehelye kedjék az erdélyi hatalmasokkal. Az 1769-i nyári guberniális ülésszakban a „Bizonyos Punctumok" előkészítésekor elég bátor volt ugyan O'Donellt támogatni,4

de kevéssel utóbb ellenmondás nélkül terjesztette fel a rendi javaslatot az udvarhoz. II. József egykori történelemtanára, aki „Geheime Geschichte Ungarns" című kompendiumával5 bizonyára hozzájárult tanítványa demokratikus társadalomszemléletének kialakulásához, tétlenül nézte, hogyan gáncsolja el a rendiség a szociális megújhodásra irányuló törekvéseket. Az erdélyi úrbérügy harmadik kiválasztott előadója, Brukenthals

ismert személyiség. Róla sokat írtak, sokat 1 Uo. 380. 1. 2 Miskolczy, i. ín. 36, 66—72. 1. 3 Halmágyi naplója, 236—237, 375. 1. — Miskolczy, i. m. 38. 1. 4 Erd. kanc. 1769 : 606. O'Donell augusztus 5-i jelentésének sorai : ,, . . . und in diesen meinem Vorstellungen bin ich auch von dem Bischofen Baron Bajtay nachdrücklich unterstützet worden." 5 Wurzbach, i. m. I. 127. 1. 6 Samuel Freiherr von Brukenthal életrajzi adatait ld. Johann Georg Sehaser : Denkwürdigkeiten aus dem Leben des Freiherrn Samuel v. Brukenthal (Herrrani tadt 1848), 1—20. 1. — Wurzbach, i. m. II. 168—169. 1. — Joha.in Karl Schuller : Maria Theresia, und Freiherr von Brukenthal (Hermannstadt 1863). — M. Csaki und Fr. Teutsch : Sa-nuel von Brukenthal (Hermannstadt 1903). —• Teutsch, i. m. II. 129—201. 1.