Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

250 BERLÁSZ J Ε NŐ párisi tartózkodása idején nagy buzgalommal olvasta a divatos francia írókat (Voltairet is) s lelkes híve lett a francia szellemnek.1 Elveit azonban a gyakorlatban nem tudta érvényre juttatni : erdélyi államférfiúi működését vizsgálva, tevékenységében vajmi kevés nyomát találjuk a felvilágosodottságnak. Saját bevallása szerint életének Erdélyben töltött 12 évét (1760—1772) a lelkiismeret és a kötelességteljesítés sorozatos összeütközései töltötték ki.2

Amikor ugyanis a királynő kegyéből püspök lett, elveivel megalkudva vállalnia kellett Mária Terézia szigorú rekatolizáló programmjának végrehajtását. ,,A vallás egyetlen kötelességünk és első célunk !" — hangsúlyozta egy hozzá intézett levelében a királynő.3

Ilyen értelmű utasítás révén a racionális-humanista gondolkodás éppúgy lehetetlenné vált Bajtay számára, mint az ügyek tárgyilagos megítélése. Neki, mint a gubernium első tanácsosának, a politikumot is az ellenreformátor szemével kellett néznie. így történt, hogy ő —- aki minden vallási kényszert elvből helytelenített s németalföldi tapasztalatai alapján meg volt győződve a társadalmi megújhodás szükségességéről —- a jobbágyság szabadságtörekvéseit térítő tevékenységre használta ki. Halmágyi beszéli, hogy a püspök ,, . . . a mosoniakat a jobbágyság alól való felszabadítással megtérítette ; ... a küküllővármegyei tizenhárom szász faluknak is megígérte, hogy ha megtérnek, a jobbágyság alól megmenti."4 Nem csoda, ha 1 Életrajzát megírta Mi.skolczy István : Bajtay J. Antal (Budapest 1914). Külföldi utalásáról uo. 8—12. 1. ; olvasmányairól és bácsi kulturális tevékenységéről 17—30. 1.; jelleméről, elveiről 133. 1. — Adalékok : Temesváry János : Öt erdélyi püspök rangemelése. Erdélyi Múzeum, új folyam 27. k. 1910, 279—287. 1. — Cornelius Neny báróhoz, Mária Terézia kabinettitkárához írt leveleinek egy csomó ja (53 drb.) az Országos Levéltár Kane. lt. Transylvanica (korábban Traisylva-iica Pálffyana) c. sorozatában, IV. fasc. 2 Miskolczy, i. m. 34—36, 109—110. 1. — Halmágyi naplója-235—236. 1. — Gondolkodására jellemző ez a nyilatkozata : ,,Ich schlage wider die Akatholischen weder Gewalt noch Waffen vor. Die Staatsverfassung und die Lehre des Heilands sind mir bekannt! Ich trachte nur als Vorsteher die katholische Religion zu schützen und so viol es tunlich emporzuheben." Teutsch, i. m. II. 112. 1. 3 Mária Terézia sajátkezűleg írt sorai : „La religion est notre premier devoir et unique but, vous pouvez conter que je me ferois une gloire de vous seconder, mais il faut avoir devant les yeux les circonstances présentes." Arneth, i. m. X. 771. 1. 4 Halmágyi naplója, 395—396. 1. — Úgy látszik, ez a metódus általában dívott ; a marosvásárhelyi páter jesuita superiorról is említi Halmágyi (363. 1.), hogy „circumveniálta" a pörösködő böji jobbágyokat: „ha catholica roligiora térnek, őket a jobbágyságtól megmenti, különben örökös jobbágyokká lésznek".