Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

AZ ERDÉLYI ÚRBÉRRENDEZÉS PRO BLÉ MÁI 249 Majdnem ugyanúgy hangzanak e megállapítást k és útmutatások, mint annak az Anonymusnak a szavai, aki 1768-ban egy átfogó nagy közéleti reform keretében ajánlotta az udvar figyelmébe a jobbágyság felemelését.1

Pedig O'Donell ekkor még nem ismerhette a névtelen elaboratumot. A két írásmű között összefüggés nem volt, de sorsuk azonos lett. O'Donell tervei éppúgy kútba estek, mint az Anonymuséi. Csupán közvetett hatást gyakoroltak, teljesedésbe menni nem tudtak. A királynő — bármennyire becsülte légyen is a tábornokot — csak annyiban követte tanácsait, amennyiben azokat Brukenthal is magáévá tette. A „Bizonyos Punctumok" kibocsátása tulajdonképen O'Donell irányzatának háttérbe szorulását jelentei te. Bajtay püspök2

mind egyéniségét, mind társadalompolitikai felfogását tekintve lényegesen különbözött O'Donelltől. Ö is idegen volt Erdélyben : nagyalföldi családból sarjadt, érzelmi szálak nem fűzték az erdélyi társadalomhoz. Nála is megvolt tehát a lélektani feltétele annak, hogy tárgyilagosan szemlélje az erdélyi szociális viszonyokat. S mivel különben kora legképzettebb magyarjai közé tartozott, s telve volt jóindulattal és igazságszeretettel, megérthetett mindent, amit látni, tapasztalni alkalma volt. Lelki alkatának azonban volt egy nagy negatívuma : hiányzott belőle a határozottság, a tántoríthatatlanság és a politikai harci készség, szóval mindazok a vonások, amelyek O'Donellben oly erősen érvényesültek. Öt inkább bizonyos félénkség és kompromisszumos hajlam jellemezte. Ilyen tulajdonságokkal pedig nem lehetett külön közéleti utakon járni, s reformirányzatot képviselni, különösen Erdélyben nem. Pedig Bajtay bár Grassalkovich nevelt fia volt — felvilágosodott tanokat vallott és a korszerű haladás jegyében akart működni. Fiatal piarista korában beutazta a nyugati országokat ; nemcsak az európai magas kultúrát ismerte meg, hanem bürgen jemals eine Aufruhr zu behorchten wäre, solche von Niemanden anderen, als eben von denen armen Jobaggionen selbsten, wegen des von ihren Grundherren gegen sie ausübenden harten und zum Theil unmenschlichen Verfahrens und unerschwinglichen Bedrückungen geschähen würde, und wann auch gleich einige Domini Terrestres wider die hierinnfalls trefen wollende allerhöchste Vorkehrungen murren werden, so wird es lediglich anbey sein Verbleiben behalten, und durch die Folge der Zeit der gröste Theil Eüer Kaysl. Königl. Apostol. Maytt. mütterliche Vorsorge und Gnade in voller Maass anerkennen müssen." 1 Berlász, i. m. 22—39. 1. 2 Neve, saját írásmódja szerint : Bajtay József Antal : bárói cin ét, nem használta.