Századok – 1941

Szemle - Stanojević; Stanoje: Istorija srpskog naroda u srednjem veku. I. Ism.: Hadrovics László 210

210 SZEMLE ahol a magyarság játszott volna benne vezetőszerepet. Társadalmi vonatkozásai vannak az irodalmi pillérek kérdésének is. T. jól megfigyeli, hogy a servitor írónak sokszor gazdasági ügyekkel kellett foglalkoznia. Ebben az írói rang korszerű süllyedését látja, és összehasonlítja a XV. századi humanisták helyzetével. Bár azokat is fölhasználta uruk személyes természetű megbízatások elvégzésére, hangsúlyoznunk kell, hogy a XVI. és XVII. századi servitori rangban élő írók nem a humanisták utódai, hanem a magyar írásbeliségből kinövő, elejétől fogva familiárisi rangban élő deákoké, akiknek szerepkörébe éppen úgy beleillett az irodalmi és írásbeli foglalkozás, mint a számadások ellenőrzése, gazdasági ügyek lebonyolítása és a többi. Hogy mégis ezek a deákok nagynevű írók voltak és kiváló humanisták, annak az a magyarázata, hogy a deákok rangja emelkedett és műveltségük időközben humanista lett. Az „uomo singolare"-t ők soha nem valósíthatták meg, nem is kell hát az ő körükben keresni, hanem a nagy mecénások soraiban. T. könyve részleteiben és egészében komoly, értékes munka. A tárgyalt hiányok és tévedések nem az ő hibájából, hanem a kutatás befejezetlenségéből következnek. Megjegyzéseink a munka nem csekély nevelő jelentőségén mitsem változtatnak, stílusa pedig ékesen bizonyítja, hogy a tudománynak nem kell szükségképen nehézkesnek és alaktalannak lennie. Kardos Tibor. Szemle. Klempa Károly : A Festetics-könyvtár 1500-ig terjedő ősnyomtatványai. Keszthely 1939. 8° 32 1. — A szerző a keszthelyi Festeticskönyvtár őre s már eddig is több értékes tanulmányt közölt ennek történetéhez. Most a könyvtár 48 ősnyomtatványának leírását közli a saját és az Orsz. Széchényi Könyvtár meghatározásai alapján. Az ősnyomtatványok leírásában mindenütt Hainra és az egyéb szakmunkákra utal. Csak ott bőbeszédűebb, ha a keszthelyi példány variánsa egy Hainnál katalogizált műnek, vagy pedig Hain nem ismeri. Ez az eset San Vincente Ferrer : De fine mundi c. munkájánál (16. szám). Itt azonban jó lett volna az igen nagy terjedelmű Ferrerirodalomban tájékozódva (v. ö. Sigismund Brettle : San Vincente Ferrer, Münster 1924) megállapítani, hogy ez Ferrer művei kiadásai között hová sorolandó. Rolevinck Werner munkájához (Fasciculus temporum, Venezia 1484) egy kéziratos velencei krónika-kivonat (Ex cronica magistri domini Antonii Nani Comitis Arbi) van hozzákötve, amely nagyon sok magyarvonatkozású adatot is tartalmaz. K. a katalógus elé írott bevezető tanulmányában a könyvtár keletkezésével és további sorsával is részletesen foglalkozik a keszthelyi levéltár adatai alapján. Ezek szerint a könyvtár már 1740 körül megvolt s azóta tulajdonosai mindenkor szakszerűen fejlesztették főleg történeti irányban. Tóth László (Kolozsvár). Stanojevic, Stanojc: Istorija srpskog naroda u srednjem veku. I. Izvori i istoriografija. Knj. 1. Ο izvorima. (A szerb nemzet története a középkorban. I. A források és a történetírás. 1. könyv. A források.) (Srpska Kraljevska Akademija. Posebna izdanja, knj. CXXI.)