Századok – 1941

Történeti irodalom - Tolnai Gábor: Régi magyar főurak. Ism.: Kardos Tibor 207

TÖRTÉNETI IRODALOM 209 egyoldalú is, az erdélyi Mátyás-hagyomány sem teljes. Amíg Nyugaton megfeledkeztek arról, hogy Mátyás birodalmában magyarok voltak az irányítók, és, hogy Bécsben egykor Mátyás uralkodott, Erdélyben meg arról, hogy a Hunyadiak a törökök ellen harcoltak. Mert el kellett feledkezniök ahhoz, hogy menedékként megtartsák ezt az országrészt. Itt kell hangsúlyoznunk, amit T. nem tart számon, hogy az erdélyi gondolat kialakulása korántsem Bocskayval kezdődik, hanem Fráter Györggyel, Forgách Ferenccel, az erdélyi úgynevezett „tudományos iskolával·' és a Báthoriakkal. Erdély Mátyás király politikájától örökölte államrezonját és a függetlenség szeretetét. · Ami a szerzőnek a barokkról vallott fölfogását illeti, a kutatások hiányosságát és a meglévő szempontokat kell érte okolnunk. A barokk kifejezés építészeti metafora, de ha már egyszer elfogadtuk, mint a kor teljességét jelentő kifejezést, nem okvetlenül a barokk stílusban épített épületeket kell elsősorban tekintenünk. A magyarság politikai és irodalmi módon gondolkodott, itt az államképet formáló gondolatok, a történeti szemlélet, az irodalmi stílus, melynek állandó belső hagyományai vannak, gyorsabban reagáltak a korváltozásokra, mint a képzőművészet, vagy éppen az építészet. Amint a magyar renaissance és humanizmus évszázados művelődési intézményekre és társadalmi rétegekre támaszkodott, éppenúgy folytatása, a magyarországi barokk gondolkodás is hazai hagyományokból formálódott ki. Reméljük, rövidesen visszatérhetünk annak kifejtésére, hogy a magyar barokk litja Mátyás királytól Zrínyiig egyetlen folyamatos és belső fejlődés. T. kitűnően fölismerte a barokk elterjesztésében az iskolák szerepét. Kétségtelenül érdekes lett volna a főúr neveltetését is végigkísérni. Az iskolákat illetően nem helyes fölfogás, hogy a reformáció és humanizmus együttes vállalása kétlaki életre vezetett volna. Hiszen pl. az első, teljesen humanista iskola : a Sturm-féle protestáns szervezeten épülő tanítás. Az iskolai műveltség részletes taglalása s általában a főurak műveltségének elemzése eldöntötte volna, hogy vájjon Machiavelli valójában mennyire járta át a főurak gondolkodását, hogy mennyire volt általános típus Zay Ferencé, aki magánál hordta Machiavelli ,,Discorsi"-ját. Brenner Márton Bonfini-előszavában már korán Machiavelli hatását észleljük és bizonyos, hogy Istvánffi Miklós is jól ismerte. De általában Machiavelli kultuszának egy barokkos formája terjedt már el, mégpedig a század második felében. Végül itt van a társadalmi háttér s az irodalmi pillérek kérdése. A szerző Szekfű Gyula alapvető társadalom- és gazdaságtörténeti kutatásait használja a nagybirtokot és a familiárisokat érintő kérdésekben. De már nem tudta fölhasználni Mályusz Elemér újabb nagyjelentőségű vizsgálatait a középkori s különösképen a Hunyadiak korabeli Magyarország társadalmi helyzetét illetően. Hasonlóképen pompásan értékesíthette volna Mályusz megállapításait a középkori magyar polgárságra vonatkozólag, amely megvolt és virágzásnak indult, amikor a síksági városokat sorra elfoglaló török éppen ott döntötte romba a városi életet, Századok 1941 IV—VI. 14