Századok – 1941

Történeti irodalom - Tolnai Gábor: Régi magyar főurak. Ism.: Kardos Tibor 207

TÖRTÉNETI IRODALOM 207 az ortodox szerb vagy Magyarországon a nyugati kereszténységhez tartozó magyar parasztot (a ra'äjä szó az európai nyelvekben is csak a balkáni orosz törekvések kora óta jelenti a török birodalom keresztény alattvalóját, mint az akkori mesterséges hírverés felkapott jelszava) és nem szabad töröknek tartanunk számos intézményt, melyeknek eredetét közvetlen forrásaik alapján maguk a törökök máskép látják (ld. Köprülüzade Mehmed Fuad : Bizans Müesseselerinin Osmanli Müesseselerine teesiri, [Bizánci intézmények hatása oszmanli intézményekre]. Türk Hukuk ve Iktisat Tarihi Mecmuasi, I. 165. 1.). Ugyanakkor e közvetlen források alapján — a balkáni kérdés keretei között maradva —- a balkáni népek közül a harcias természetűeket az oszmán-török hatalom sokkal önkéntesebb védelmezőinek fogjuk találni, mint azt ugyanezek a népek később, a nacionális szemlélet korában őseikről tudni szeretnék (ezt a magyarországi török uralom fenntartó oszlopai, vezirek és közemberek nevének és származásának vizsgálata alapján mondjuk). A hajdudokról viszont azt hisszük, hogy csak a későbbi népi mondaköltésben nőttek törökverő szabadsághősökké és rablóútjaikon azért csaptak csupán a nép ellenségére, a törökökre, mert pénzt csak ezeknél találtak. Visszatérve S. célkitűzésére, alig tudjuk elképzelni, hogy az előálló óriási munkát, az adatok feltárását és feldolgozását az európai tudományos világ magára maradva és az érdekelt balkáni népek fiainak közreműködéséről lemondva, a legalkalmasabb szervezettel is sikeresen tudná elvégezni ; az európai gyűjtemények kisebb mennyiségű, a kutatásnak százévek óta rendelkezésre álló, de máig feldolgozatlan, helyenkint szinte érintetlen töröknyelvű forrásanyaga éppen az ellenkezőjére mutat. Az tehát a véleményünk, hogy ennek a munkának balkáni munkatársakra van szüksége, mégpedig nem a munka meggyorsítása, hanem — bármilyen különösen hangzik — megjavítása, minőségének emelése érdekében. Ε munkálatok ugyanis olyan helyi (nép- és földrajzi, nyelvi stb.) és egyéni ismereteket fognak megkívánni, milyenekkel rendszerint csak a helyi kultúra és nyelv birtokában levő személyek bírnak, azért szinte tartományonkint, minden népi és nyelvi területen külön-külön, csak az érdekelt vidék és nép nagyon élénk közreműködésével lesznek megoldhatók ; az európai tudomány pedig legfeljebb annyit vállalhat magára, hogy a munkát megszervezi s példaadásával és tanításával irányítja. Ismételjük, S. megbeszélt cikke nem szól azokról a forrásokról, amelyekkel kitűzött tervét megvalósítani óhajtja. A fenti gondolatokat mintegy sorainak kiegészítéséül fűztük hozzá szép tervének ismertetéséhez, és nagyon örülnénk, ha a kitűzött programm célszerű kiszélesítéséhez azokkal hozzájárulnánk. Fekete Lajos. Tolnai Gábor: Régi magyar főurak. Életforma és műveltség az újkorban. (A Magyar Történelmi Társulat Könyvei, V.) H. és é. n. (Budapest 1939.) 8° 176 1. 26 kép. A Magyar Történelmi Társulat kétségkívül nem csekély áldozattal járó föladatot vállalt magára, amikor olyan történelmi