Századok – 1941

Történeti irodalom - Kardos Tibor - 201

TÖRTÉNETI IRODALOM 201 tatódott volna a tartományokra bomlás, ha nincs a köznemesség, amely Mátyás uralkodása alatt már bizonyos fokú rendi öntudatra ébredt és többé nem hagyta magát a háttérbe szorítani. A familiáris-kapcsolatokat elhomályosítják részben a pénzgazdálkodás kifejlődése, részben Werbőczy tanai s a rendi elv a mohácsi vészt megelőző évtizedek belső harcaiban végre is győzelmet arat a hűbéri fölött. Az elmondottakban foglalható össze röviden és hiányosan M. tanulmányának gondolatmenete. Nemcsak az elgondolás nagyvonalúsága és újszerűsége emeli magasan a középszerűség fölé, hanem a részletek gondos kidolgozása, az éles megfigyelések és az újszerűen magyarázott közismert adatok tömege is. Középkori társadalomtörténetünk kutatói bizonyára hasznosítani fogják azt a sok indítást, mely ebben a munkában van, annál is inkább, mivel M. olyan területen végzett úttörő munkát, ahol a legutóbbi időkben csak nagyon kevés kísérlet történt a régi, megcsontosodott, de kellően meg nem támasztott nézetek felülvizsgálására. Az első kötet hátralévő két tanulmánya közül az elsőben Balogh Jolán foglalkozik Mátyás király arcképeivel. Az egyre módszeresebben és modernebb eszközökkel dolgozó magyar ikonográfia-tudománynak egyik legkitűnőbb képviselője a szerző s munkája ebben a tudományágban a legsikerültebbek közé tartozik. A kötetet Huszár Lajos dolgozata zárja be Mátyás király pénzeiről. A szakember aprólékos gondossággal mélyed el tárgykörében és bebizonyítja, hogy Mátyás korának pénztörténete is visszatükrözi azt a sikeres munkát, amelyet a nagy uralkodó az ország belső megszilárdítása és felemelése érdekében végzett. Míg az első kötet tanulmányai tárgyukat főleg az államélet, a politika és a társadalomtörténet köréből vették, a második inkább a Hunyadi-kor szellemi képét adja. Kardos Tibor, a kor magyar szellemiségének legalaposabb ismerője tanulmányában (Mátyás király és a humanizmus) arra a kérdésre ad feleletet, hogy milyen volt Mátyás viszonya a humanizmushoz, milyen mély volt humanista műveltsége, mi volt a felfogása az új műveltségről, mennyire élte át az új életstílust, egyáltalában volt-e humanista élet Mátyás udvarában, s ha igen, milyen ? Megállapítja, hogy Mátyás udvarának és a felsőbb magyar rétegnek a humanizmusa nem mesterséges, Mátyás már benne nőtt fel s a társadalom két kultúrahordozó rétege, az egyházi rencl és a lovagi szellemű vagyonos nemesség is rendelkezett a humanizmus eszmekörének elmélyüléséhez szükséges lelki előfeltételekkel. Mátyás öröklött gondolkozását már az antik műveltség fonalai szövik át, vallásossága az új időké már, a tudományok iránti érdeklődése, filozófiai és történeti gondolkozása is a humanitás eszméjéből fakad. Alkotó humanizmus volt ez, amely problémákat vetett fel, történeti szemléletet alakított ki, irodalmi műfajokat teremtett és terjedt lefelé az udvarból, áthatotta a magyarság iskolázott egyházi és világi vezetőrétegét. Mátyás életstílusát példaadónak szánta és azt kívánta, hogy mások is annak tekintsék. S ha a művészi és irodalmi alkotások, amelyek