Századok – 1941

Történeti irodalom - Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. I–II. k. Ism.: Barta István 195

TÖRTÉNETI IRODALOM 195 Ha az értekezések eredményei nem mindenben elégítik ki a várakozást, annak legnagyobb részben a forrásanyag szegénysége az oka. De ez megint csak a fiatal szerzők érdemeit domborítja ki : ilyen nehézségek között is hasznos és sikerült monográfiával járultak hozzá a magyar településtörténet számos nyilt kérdésének tisztázásához. Kívánnivaló inkább csak a módszer tekintetében lehetne még, de ennek sem M. és J. az okai. A magyar településtörténet jórészt a szükséges módszertani előmunkálatok nélkül született meg s minden kutató munkaközben alakítja magának a módszert. Ez azzal a veszedelemmel jár, hogy mindenki a saját tudására és érdeklődési körének egyénenként változó terjedelmére van utalva, annyit dolgozva bele a segédtudományokból munkájába, amennyit saját erejéből elérhet. Hogy csak néhány kiáltó hiányt említsünk, nincs még részletesen feldolgozva a magyar nyelvjárások, a néprajz, a település földrajza ; történeti földrajzi kézikönyvünk (Csánki) még befejezetlen és kötetenként is egyenetlen értékű, nincs hely- és személynév -etymologiai szótárunk, de még helynévtipológiai és -kronológiai kézikönyvünk sem, nem is beszélve társadalom-, jog- és gazdaságtörténetünk településtörténeti tanulságait értékesítő előmunkálatokról. Melich János és Kniezsa István nyelvészeti kutatásai nélkül nem is írhatnánk településtörténetet, de munkájuk csak kezdete kifejlesztendő településtörténeti nyelvészetünknek. Nem szabad tehát szem elől tévesztenünk a Mályusz Elemér által már egy évtizede leszögezett tényt, hogy a településtörténet kollektív természetű tudomány, mely mindenekelőtt szervezettséget igényel. Teljesértékű munkát településtörténészeink csak akkor végezhetnek majd, ha egyrészt a módszertani kérdések tisztázása és a segédtudományok anyagának értékelése megtörténik, másrészt pedig az anyaggyűjtést kellő taglétszámú szervezetek veszik kezükbe. Ennek a munkaszervezetnek létrejöttét nem lehet eléggé sürgetni. Mályusz professzor szép kezdeményezése, melynek eredményeként szemináriumában már az ötödik településtörténeti értekezés lát napvilágot, éppen az úttörés keserves munkájának elvégzéséért érdemli meg a magyar tudomány, sőt az egész nemzet háláját, de ennek a hálának nem szavakban, hanem a nagyobbarányú munkalehetőség megteremtésében kell nyilvánulnia. Makkai László (Kolozsvár). Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. I—II. k. Budapest 1940. A Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület megbízásából kiadja a Franklin-Társulat. 8° 575, 524 1. A közelmúlt évek gyakran adtak alkalmat történetíró gárdánk legjobbjainak arra, hogy egy-egy történeti évfordulóval, vagy egyéb aktuális alkalommal kapcsolatban egy meghatározott támakörben mutassák be a magyar történettudomány fejlettségét. Ε seregszemléknek kétségtelenül az volt a legörvendetesebb jelensége a régebbi idők hasonló vállalkozásaival szemben, hogy bennük egyre inkább háttérbe szorult a pusztán ünneplő 13"