Századok – 1941

Értekezések - PÁSZTOR LAJOS: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában - 140

A MAGYARSÁG VALLÁSOS ÉLETE A JAGELLÓK KORÁBAN 179 leányra hagyja. Eperjesen Binder András leánya, Krisztina, egy disznót adat a szegényeknek. Albert, eperjesi kovács­mester egy fekete tunikát adat egy, a templom ajtajában fekvő szegénynek. A végrendelkezők több alkalommal kérik még a hátramaradottaktól, hogy vendégeljenek meg szegény embereket. Egy soproni polgár neje azt kéri férjétől, hogy halála első, hetedik és harmincadik napján a város összes szegényeit lássa házában vendégül.1 Fegyverneki Feienc sági prépost és testvére azt kérik közös adományukban a sági premontrei konventtől, hogy a nekik adott birtokokért az Oltáriszentség tiszteletére minden csütörtökön mondandó misén kívül ugyancsak minden csütörtökön egy obulust adjanak a kolostor körül található összes koldusnak, télen pedig minden szegény nő kapjon egy ruhára elegendő boroszlói szövetet, és minden szegény férfi ugyancsak egy ruhára elegendő loden- vagy szűrszövetet. Ha a konvent bármikor is elmulasztaná ezeket teljesíteni, az egész hagyomány Fegyvernekiék rendelkezése szerint az esztergomi káptalanra fog átszállani.2 Temesvári Bodó Mihály pesti lakos özvegyek és árvák között osztat ki szövetet.3 Eperjesen, Pozsonyban és Sopronban sokan tesznek adományt ,,pro uno balneo animarum", „pro preparatione balnei pro salute animarum" :4 hogy az ispotály, vagy a város szegényei meghatározott napokon, illetve több­nyire csak egyízben a haláluk után az ő emlékükre és lelki­üdvösségük érdekében megfürödhessenek. Ezen adományok­nak már a neve is mutatja, hogy e kor szegénygondozása még a legszorosabb összefüggésben van a túlvilági életben való hittel és azzal a mindenkit átható törekvéssel, hogy a túl­világi örök boldogságot maguk és hozzátartozóik részére biztosítsák. 2. A jótékonyság gyakorlásának elsődleges célja nem a szociális bajok és jogtalanságok eltörlése, nem a szegénység 1 Házi i. m. II/l. 238—40, 295—97, 301, 313—16, 326—27. — Iványi : Eperjes, II. 273. 1. : ,,item legavit ut ad duas mensas pau­peres vocat et eos reficiat". — Iványi : Eperjes, II. 273, 294. 1. — Kemény : Reformáció, 39. 1. 2 Oszvald Arisztid : Fegyverneki Ferenc sági prépost. Emlék­könyv Szent Norbert halálának 800 eves jubileumára (Gödöllő 1934), 99. 1. 3 Csánki-gyüjt. 1510 XII. 6. 4 Házi: i. m. II/l. 312—13, 342. 1. — U. az: Egyháztört. 154—56, 309. 1. — Iványi i. m. 273—74, 381, 399, 402, 413, 473. 1. Ortvay i. m. II/3. 113—22, II/4. 300, 393, 1. — V. ö. Schnürer i. m. II. 478. 1. 12'

Next

/
Thumbnails
Contents