Századok – 1941

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Az egynyelvű ország 113

AZ EGYNYELVŰ ORSZÁG 133 ottani besenyő nemesek, akiket azután Nagy Lajos 1352-ben kitüntetésképen az országos nemesek sorába felvett és ezzel Fehér megye hatósága alá rendelt,1

dicsekedtek azzal a szabadsággal, hogy a besenyő ispán mellé, amikor körükben ítélkezett, bírótársakat választhattak ; érdekeiknek oly képviselőit, mint amilyenek a szolgabírák voltak. Országos nemesekké válásuk után természetesen a többi megyei nemessel együtt választották a szolgabírákat. b) „A Csanádiak adó- és tizedmentességét Nagy Lajos védi". Helyesen : a király a besenyő nemesek tizedfizetésre szorítását nem engedi meg, mivel ez nemességüket sértené s arra utasítja a káptalant, hogy a tizedet a besenyők jobbágyain hajtsa be, mint az általában szokás. Egyébként Nagy Lajos kifejezetten megmondja, hogy nem a besenyőség címén mentesek védencei a tizedtől, hanem mert a jobbágyokkal bíró nemesek, amilyenek az említett besenyők is, az országos közszokás szerint nem tartoznak tizedet fizetni.2 Adót nem említ az oklevél, de a nemes besenyők természetesen nem fizettek adót. c) A Csanádiaknak „még 1435-ben is biztosítja törvénykezési mentességüket Zsigmond király az ,ő besenyő jogaik' alapján". Ismét csak a nemes besenyőkről van szó, akiket Nagy Lajos 1369-ben, még korábban pedig Károly Róbert pártfogásába vett, és felsorolt birtokaikban meg akarván őket erősíteni, kitüntetésképen a királyi jelenlét elé utalta ügyeiket.3

Szokásos bírósági exemtio volt ez, amely a nádori, az országbírói és a megyei bíráskodástól való mentességet adta meg.4

Zsigmond 1435-ben ugyanezt a kiváltságot megújítva, mivel időközben a központi bíróságok átalakulása következtében új igazságszolgáltató fórum, a personalis praesentia keletkezett, ennek illetékessége alá vonta az említett nemeseket.5 A kiváltság, ha szokásos is, nagy kitünte-1 Györffy i. m. 18. s köv. 1. 2 Borovszky S.: Csanád vármegye története 1715-ig (Budapest 1897), II. k. 55. 1. 3 Gyárfás I.: A jász-kúnok története, III. k. 504. 1.; Györffy i. m. 33. I. 4 A kiváltságlevél ugyan „ad praesentiam regiam" idézésről szól, amely bíróságnak az országbíró a vezetője, azonban, mivel kifejezetten megemlíti az országbíró jogkörétől való mentesítést, nyilvánvalóan a specialis praescntia-t érti. (V. ö. Hajnik I.: A magyar bírósági szervezet és perjog, Budapest 1899, 23., 34. 1.) 5 Az 1435,-i oklevélnek csak magyar kivonatát ismerjük (Széli F.: A nagybesenyői Bessenyey-család. Turul VII. 3.1.), de valószínűleg a personalis praesentia-ra.kell értenünk a szavakat, hogy a király ,,maga fogja elintézni" a panaszokat.