Századok – 1940

Értekezések - CSAPODI CSABA: Szabadosok (libertini) 1514–1848 405–426

SZABADOSOK (LIIÍERTINI) 1514—1848 423 udvari szolgálatára berendelt curialis jobbágyok vagy szolgák és cselédek. Mert hiszen, ha ezeket adófizetésre kötelezik, adójukat végső fokon a földesúr fizeti, mert abból a pénzből kellene leróniuk, amit uruk fizetésként ad nekik. Adófizetésük esetében a földesúr kénytelen lenne annyival nagyobb összeget adni nekik, amennyivel az adó kifizetése megnövelné saját ellátásuk költségeit. Az adómentes nemesség pedig még ilyen közvetett megadóztatásba sem volt hajlandó beleegyezni. Ezért intézkedik az ilyen földesúri szolgálatban katonai vagy egyéb szolgáltatásokat teljesítő egyének adómentességéről több törvénycikk. így az 1567. évi 14. tc. 2. §-a : „méltóztassék Ő felsége a mentességet megadni az urak és nemesek ama szabadosainak is, akik földesuruk részéről mentességet nyervén, régtől fogva saját lovaikon szolgálni és táborba szállani tartoznak."1 Az uralkodó azonban igyekezett még ezt a mentességet is megszüntetni és a földesúri szolgálatban állókat is állami adó alá vonni. Az 1582-i országgyűlés uralkodói előterjesztése már visszaélésnek minősíti azt a törekvést, hogy a földesúri szolgálatban álló szabadosok az állami adó alól kivonják magukat, már pedig „senkinek se lehet megengedni, hogy a közjövedelmeket, melyek az ország védelmére vannak szánva, a kincstár kárával eladományozza."2

Az uralkodói kívánságnak azonban a rendek nem tettek eleget, abból törvény nem lett. A libertinusok viszont kivételes helyzetük alapján törekszenek az adómentességre olyan esetben is, mikor az őket 1 „Similiter etiam libertinis dominorum et nobiliuin videlicet, qui a dominis suis terrestribus exempti, ab antiquo cum equis servire et exercituare tenentur. maj estas sua exemptionem dare dignetur." Hasonlóan az 1554 : 4. tc. 6. §.: „Libertini vero nulli ab hujusmodi contributione sint exempti, praeter eos, qui in propria solutione, victu et amictu continuo dominorum sunt, vei eisdem equis, aut alio genere mercedis serviunt." Szószerint megismétli az 1557 : 3. tc. 7. § és az 1559 : 12. tc. 6. §. Az 1567 : 14. tc. 2. §-ára hivatkoznak az 1569 : 8. tc. és az 1574 : 3. tc. 2 „Praeterea C. R. Maiestas edocta est, dominos barones, proceres et nobiles regni, complures suos servitores in bonis suis liber -tinos facere, idque hoc consilio, ut minori eos salario contentos reddere possint ; illos vero, arrepta hac libertate, a Dicae quoque solutione sese immunes facere. Quod cum indignum sit, Maiestas sua, decreto publico, sanciri postulat, ne quis in exactione Dicarum huiusmodi exemptionibus locus detur. Neque enim cuiquam permitti debet, quod proventus publicos ad regni defensiones destinatos, in fisci detrimentum condonet." (Magyar országgyűlési emlékek, VII. к 35. 1.) Ld. még uo. X. k. 255. 1. és Juhász i. m. 19 -20. 1.