Századok – 1940

Értekezések - CSAPODI CSABA: Szabadosok (libertini) 1514–1848 405–426

406 CSAPOD! CSABA és oroszok, némelyek pedig rácok vagy szerbek és bulgárok, kik a görögök tévelygését követik. Vannak ezenfelül jászok és kunok stb." Az 1514-i intézkedéseknek tagadhatatlanul volt egységesítő hatásuk, úgy, hogy joggal tekintjük azokat a jobbágyság újkori fejlődése kiindulópontjának, de csak bizonyos mértékig. Az élet ugyanis nem tűr mechanikus szabályozásokat, végleges rögzítéseket, még kevésbbé hirtelen, erőszakos változásokat. A társadalmi fejlődést életszerűség jellemzi, mely organikus alakulásával szétolvasztja a jogszabályok merev koilátait. Hogy az elméleti elgondolásokkal szemben a valóságban milyen tarka változatossággal találkozunk, pontosan meghatározott jogú társadalmi osztályok helyett az élet lehetőségeinek ezernyi változatával, annak beszédes bizonyítékai az urbáriumok. Csak egy példát említünk a számtalan közül : Tarpa községben 1648-ban a következő csoportokat, illetőleg egyéneket írják össze : marhás jobbágyok, gyalogszeresek, zsellérek, özvegyek, officiolátusok és szabadosok, mégpedig : egy főbíró, egy futosó bíró, egy erdő-bíró, két erdőkerülő, kádár, egyházfiú, szabó, 12 zsindely-hasító, 7 lovas szabados, 10 hetes drabant, két „nyomorult szeginy ember" és egy exempta.

1 És ez a sokrétűség egyáltalán nem valami kivétel, hanem éppen úgy jellemző az említett urbáriumban szereplő többi községekre, mint a XVI—XVIII. század többi, hasonló jellegű összeírásaiban előfordulókra. Az élethez a törvényeknél sokkal közelebb álló megyei statutumok ugyanerről győznek meg. így például Pest megye egyik 1737,-i statutuma az adózás szempontjából 13 különleges csoportot állít fel : uradalmi ispánok, jobbágytelket művelő szabadosok, curialista és armalis nemesek, nemes feleséggel bíró s ezek földjén tartózkodó nem nemesek, ezek leszármazottai, molnárok (még pedig ezek közt is külön azok, akiknek saját malmuk van s külön, akik földesúri malomban dolgoznak, de megint más a helyzet, ha a malmon kívül földjük is van a faluban), kovácsok, korcsmárosok, mészárosok, sörfőzők, mesteremberek (külön a földesúriak s külön az önállóak), zsidók és végül külön intézkedik egy hypothecariusról.2 1 A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára (ezentúl röviden : Károlyi-oklevéltár), IV. k. 297—298. 1. 2 A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Corpus statutorum Hungáriáé municipalium (ezentúl röviden : C. St.) IV/1. к. 802. 1. A földműves elemek hasonló változatosságára Németországban v. ö. Theodor Freiherr von der Goltz : Geschichte der deutschen Landwirtschaft (Stuttgart u. Berlin 1902), I. k. 170. 1.