Századok – 1940
Értekezések - ELEKES LAJOS: A román fejlődés alapvetése - 361–404
A ROMÁN FEJLŐDÉS ALAPVETÉSE 393<i3 nőnemű formája „cneaghina" még mindig, csaknem napjainkig úrnőt jelent. Ezzel szemben már a XV. század közepén látunk kenézeket, akik községük szegényeivel együtt adót fizetnek, ami egy évszázad multán külön adónemmé állandósult bir knezstvo néven.1 Ezek már aligha emelkedtek úrrá, megmaradtak falusi bírónak. Legelőnyösebb helyzetben nyilván azok voltak köztük, akik fejedelmi birtokon helyezkedtek el, azonban ezek is olyanforma szolgáltatásokkal tartoztak, mint a mi egyházi birtokaink kenézei. Vlad Cälugär vajda 1487-ben bizonyos elhalt kenézek hagyatékából egy-egy lovat vesz, ami teljesen megfelel a magyarországiak in signum dominii kötelezettségének.2 A középkorvégi-újkoreleji bútokadományok révén tömegesen kerültek magánkézre. A vajdák gyakran adományoznak olyan birtokot, ahol X. Y. volt, sőt ahol az adomány idejében X. Y. a kenéz. Ezt természetesen nem magyarázhatjuk úgy, mint Rosetti próbálta, hogy az írnok nem volt tisztában a szavak jelentésével.3 Annak a folyamatnak egyik állomását kell itt látnunk, amelynek során, kapcsolatban a társadalom helyhezkötődésének s a birtokképzésnek kimélyülésével, a közszabadok egy tekintélyes része vezetőivel együtt jobbággyá süllyedt. Röviden összefogva, a kenéz szó a középkor végén sok mindent takart. A megkötődés útján kezdeti osztódás állapotában levő társadalom középelemei több irányban fejlődhettek. Egy részük úrrá emelkedett, a másik eltűnt a következő évszázadban kialakuló jobbágyság tömegében. Az ősi névvel való kapcsolatát új helyzete folytán lassan mindkettő elvesztette, csak egy harmadik csoport őrizte meg, amelynek birtoklása nem emelkedett úri magasságba, de nem is süllyedt személyi megkötésíí jobbágyságig, hanem sorozatos aprózással adófizető, de személyileg szabad kisbirtokossághoz vezetett. Az újkorban ennélfogva a „kenézi birtoklás" nagyjából személyileg szabad, részes közbirtokosokat jelöl, a személyükben megkötött jobbágyokkal szembeállítva ugyanazt, amit a részes, vagy a judeÇ kifejezés, egyébként a nyelvhasználatból fokozatosan kiszorul. Minthogy legtartósabbnak ez a „személyileg szabad birtokos" értelme maradt meg, a falusi bű'ó jelentés helyettesítésére a XVI. században, a jobbágyság kialakulásával párhuzamosan más kifejezések terjedtek el : Moldvában a vátáman, Havaselvén a magyar 1 Bogdan i. m. 35. 1. 2 Bogdan i. m. 35. 1. 3 Rosetti i. m. 174. 1.