Századok – 1940
Értekezések - ELEKES LAJOS: A román fejlődés alapvetése - 361–404
A ROMÁN FEJLŐDÉS ALAPVETÉSE 3<i3 csap, példaképen megemlítjük, hogy az egyébként kitűnő tudós, M. Costáchescu, akinek különösen forrásközlő működése minden elismerést megérdemel, egy 1438. évi, Botolani megye bizonyos részére vonatkozó adománylevélből örömmel állapítja meg, hogy a szóbanforgó vidék már ekkor népes. Holott a szövegből éppen úgy az ellenkezője is következik : Ilié és Stefan vajdák megerősítvén Giurgu Peatrá bojár feleségét egy telep birtokában, melléje egy másikat és egy pusztát adományoznak, azzal, hogy a telepek határa maradjon a régi, a pusztáé pedig annyi, ,,amennyi elegendő", vagyis amennyit el tudnak foglalni.1 Ha tehát kétségtelen is, hogy Botolani területén a XV. század derekán már volt valamelyes népesség, az sem vitás, hogy ez igen gyér lehetett, különben az adomány határát mégsem vonták volna meg ilyen bőkezűen. Látván, hogy a román irodalomnak a telepek sokaságára vonatkozó állításai nem felelnek meg a tényeknek, kételkedni kezdünk abban is, hogy a meglévő telepek valóban' állandó falvak voltak-e. Azon a vidéken, amelyről oklevelek szólnak, a bennünket érdeklő korban, főleg a XV. századtól kezdve eléggé gyakran szerepelnek bizonyos egységek, amelyeket a szlavón írásnyelv a selo kifejezéssel jelölt. Ezeket a román irodalom fenntartás nélkül falunak érti, kétnyelvű kiadványokban saí-nak fordítja. A szó a szláv nyelvekben újabban valóban falut jelent, azonban idáig hosszú fejlődésen ment keresztül. Miklosicli Lexicon paleoslovenicuma még egészen más : .,fundus, habitaculum, tentorium, sedes" értelmét ismeri. Valószínű, hogy abban a korban, amikor a szlávoromán oklevelek írói felhasználták, eredeti jelentése még nem olvadt át az újba. Ezt a gyanúnkat tökéletesen igazolja, hogy a középkorban gyakran azért adnak valakinek egy már meglévő selot, hogy ,,da osadeat sobá selo" : seloját odahelyezze. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetekben a „falu" fogalmával semmit sem kezdhetünk, egyetlen helyénvaló fordítás a „szállás". A selok fel-felbukkantak, néhol megmaradtak, másutt ismét eltűntek, önmagukban tehát nyilvánvalóan nem jelenthettek állandó települést. Jelentős részüket egyáltalán nem is lehet azonosítani a későbbi ismert helységekkel. Eredetileg tehát nem falvak, hanem a letelepülést megelőző egységek. Azt, hogy melyikükből s mikor fejlődött állandó telep, csak alapos okleveles kutatás során lehet megállapítani. 1 Costáchescu : Documentele moldovenesti mainte de Stefan Cel Mare, 11. 14. s köv. 1. Hasonló tághatárú pusztaadomány uo. 20. s köv. 1. stb.
