Századok – 1940
Értekezések - ISTVÁNYI GÉZA: A középlatin filológia problémája Magyarországon 12–29
24 IST VÁN YI GÉZA Kniewald Károly előbb idézett kutatásai 1 már ebben az irányban is megtették a kezdő lépéseket. Mindezek a kutatások azonban csak a külső, a forma kapcsolataira mutattak rá. Hogy a kultúrkép teljes legyen, hozzájuk kell még csatlakoznia a belső tartalmak, az írásbeliség mögött levő nyelvi és irodalmi anyag földolgozásának. És itt jelentkezik a filológia a maga speciális eszközeivel és módszereivel. Az írásbeliségtudományok és az iskolázástörténet megrajzolta kultúrgrafikont tartalommal a középlatin filológiának kell megtol -tenie. Föladatunk elvégzését másként nem kezdhetjük el, mint, hogy sorraveszünk minden egyes föllelhető irodalmi vonatkozású szöveget, részletes nyelvi, szövegkritikai vizsgálatnak vetjük alá és interpretáljuk. Mindezzel párhuzamosan, részben ezeknek az eredményeknek felhasználásával egy más irányú kutatásnak is meg kellene indulnia. Itt talán bizonyos mértékben Traube és Lehmann hagyományozódástörténeti kutatásai szolgálhatnának mintául.2 Nálunk azonban elsősorban nem a klasszikus auctorok elterjedéséről, újraéledéséről kellene beszélni, hiszen Magyarországon a humanizmus korszaka előtt aligha lehet szó az ókori szerzők közvetlen hatásáról és ha gondolatokban, kifejezésekben, tartalomban találunk valamelyes hatást, vagy esetleg átvételt is, ez úgyszólván sohasem közvetlenül, hanem az általános európai középlatin irodalom közvetítésével jutott el hozzánk.3 Az antik szövegek hagyományozódástörténete és hatásuk kutatásának helyette inkább tehát azt kellene keresnünk, hogy az Occidens középkori irodalmának egy-egy szövege mily mértékben és hol terjedt el hazánkban, milyen változatai, átírásai, sőt esetleg fordításai ismeretesek. Csak ha mindezt a hosszadalmas filológiai aprómunkát elvégeztük, akkor következhetik a nagy összefoglalás, csak akkor foghatunk hozzá a nagy fejlődéskép fölvázolásához, csak akkor mérhetjük föl és becsülhetjük meg pontosan a nyugati hatások nagyságát és jelentőségét. Megállapíthatjuk, hogy az egyetemes középlatin írásbeliség nagy mozgalmaiba, az egyes ,,renaissance"-okba mily mértékben és hogyan illeszkedett bele a hazai középlatinság. 1 A Pray-kódex tartalma, kora, jelentősége. Magyar Könyvszemle 1939. 2 Paul Lehmann : Aufgaben und Anregungen der lateinischen Philologie des Mittelalters (München 1918) ; ld. még U. az : Die alte Klosterbibliothek Fulda und ihre Bedeutung (Fulda 1928). 3 Helmeczi István : A klasszikus irodalom hatása magyar- nyelvű irodalmunkban a XVI. század közepéig (Budapest 1930), 3—12. 1.
