Századok – 1940
Értekezések - ISTVÁNYI GÉZA: A középlatin filológia problémája Magyarországon 12–29
A KÖZÉ PLATIN FILOLÓGIA PROBLÉMÁJA MAGYARORSZÁGON 23 fölfogású, francia-amerikai iskolának (melynek bevallott atyja egyébként a német Traube volt) szellemében kell dolgoznunk. Ez természetesen nem jelenti azt, bogy a kivált az első időkben gyéren jelentkező, de többé-kevésbbé mindig csak föllelhető nemzeti sajátságok, magyarosságok kielemzését szabad volna elhanyagolnunk. Ezek szerint tehát a nyugati kapcsolatokat kellene minél szélesebb körben, minél sokszerűbben kifejtenünk és kinyomoznunk. Fontos dolog ez, hiszen a középkori latinság az a kapcsolat, amely a nyugattal szorosan összeköt bennünket, amely alapja az eredetileg ázsiai lovas-nomád kultúrából lett új európai magyar műveltségnek, amely tehát ismertetőjele a Nyugathoz, a román-germán kultúrközösséghez való tartozandóságunknak.1 Elsőrendű feladata ezek szerint a magyar középkortudománynak, hogy megállapítsa, mikor, miben és mennyire, mily mértékig egyezik a magyar latinság az európaival, miként olvad bele az egész európaiságba. Kutatnunk kell, honnan, hogyan és milyen mélyen hatolt be a középkori latin kultúra, a latin nyelv a magyar társadalomba, a nagy középkori latin irodalom kincsei milyen mértékben váltak ismertté nálunk is.2 Űgy véljük, ebben találtuk meg a középlatin filológia magyar jelentőségét. És egyben meghatároztuk helyét, szerepét is a többi hazai középkor-tudományok között. Az Írásbeliség-tudományok, az oklevéltan és a paleográfia, továbbá az iskolázástörténet a maga eszközeivel már kitapogatta azokat a fejlődésszálakat, amelyek a Nyugat felől felénk nyúlnak, rámutattak — sokhelyütt a legapróbb részletekbe hatolva — a magyarországi latin írásbeliség nyugati, elsősorban francia tápláló forrásaira.3 Ezeket az eredményeket legföljebb a kódexek vizsgálatával kellene kiegészítenünk. Jakubovich Emil4 és Hoffmann Edit5 tanulmányai, továbbá 1 Hasonlóan ezekről Huszti József (i. h. 21. 1.) 2 Igen jelentős ebből a szempontból Kardos Tibor legújabb tanulmánya (Deákműveltség és magyar renaissance. Századok í 939 ; különnyomatban is). Itt az egyetemes közóplatin irodalomban oly nagy szerepet játszó vágáns deák-költészetnek eddigelé jóformán teljesen ismeretlen magyarországi elterjedéséről és hatásáról adott igen plasztikus ós kimerítő képet. 3 Hajnal István : írástörténet az írásbeliség felújulása korában (Budapest 1922). 4 Az ambrasi gyűjteményből való-e Béla király névtelen jegyzőjének kódexe? Magyar Könyvszemle 1927. 5 A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának Itáliában illuminált kódexei. Magyar Könyvszemle 1926; A Nemzeti Múzeumnak az Alpokon innen illuminált. kódexei. Uo. 1926.
