Századok – 1940

Történeti irodalom - Ujváry Dezső ld. Papers and documents 338

338 TÖRTÉNETI IRODALOM 338 kat, akik mellett bizonyítékul nem áll más, mint hogy a királyi Magyarország akkori szűk, ma cseh uralom alatt levő területein születtek." (83—84. 1.) A kar s így az egyetem autonómiájának történetében az első megrázkódtatást Mária Terézia reformjai jelentették az 1760-as években ; a második, a jezsuita rend feloszlatása, ezt hamarosan követte ; a harmadik pedig — II. József abszolutizmusa — úgyszólván mindent maga alá temetett. A császár halálát követő nehéz idők, a Napoleon háborúi után támadt nyomorúság az újjáépítés munkáját erősen gátolták. A tanárok „tisztviselőkké lettek . . . , akik ott őrlődtek az állami és egyházi adminisztráció kerekei között". (330. 1.) Az eszmék körül lefolyt harcokat A. egy-egy személyhez kapcsolja, ekként igen érdekes megvilágításba kerül Albert Nep. János, Fejér György és több más, a század elején működött tanár alakja. Alig jutottak a Kar ügyei nyugvópontra, beköszöntött 1848, s az ezt követő újabb bonyodalmak. A Kar előbb az abszolutizmussal, majd a liberalizmussal kell hogy megküzdjön. A lassú emelkedés korszakát A. 1896-tól keltezi, majd hol szűkítve, hol tágítva adatkereső hálóját, jut el napjainkig. Kár, hogy az adatok hömpölygésében csak egy helyen tudott drámaiságot vinni az előadásba, amikor az 1918.-i összeomlást tárgyalja. Kétségtelen, mindkét szerzőnek nem csekély nehézségekkel kellett megküzdenie, hogy a Kar történetét egységes és áttekinthető képben megörökíthesse. E meggondolásunk a mű értékét csak fokozza, s a támasztható kifogásokat elnémítja. Bizonyos, hogy a mű a magyar tudomány és oktatás történetében jelentős helyet foglal el, és nem egyszer kútfőjellegű forrás lesz. A kötetet különböző összefoglaló táblák, név- és tárgymutató teszik használhatóbbá, közülük csak a — sajnos, elég nagyszámú — sajtóhiba jegyzéke hiányzik. Clausor Mihály. Papers and documents relating to the foreign relations of Hungary. Collected and edited by Francis Deák and Dezső Ujváry. I. к. Budapest 1939. R. Hungarian Ministry for Foreign Affairs. 8° XXII, 1125 1. Az a tragikus korszak, mely a világháború katasztrófáját és két forradalom mérhetetlen szenvedéseit jegyezte be a magyar sors könyvébe, egyúttal helyreállította az ország 1526-ban elvesztett teljes függetlenségét. Ez volt az egyetlen pozitív eredmény, az egyetlen reménység arra, hogy a magyar nemzet a trianoni békediktátum mélységeiből valaha is kiemelkedhessék. Következésképen a kommün bukása és a törvényes rend helyreállítása után az a mérhetetlen felelősség hárult a magyar diplomáciára, hogy a hatalmak erőviszonyait reálisan felmérje, működését megfelelő irányba állítsa és így a nemzeti felemelkedés útját előkészítse. Ennek a felelősségteljes, nehéz munkának egyik szakaszába nyerünk bepillantást a címben jelzett kiadvány okmányai alapján. Magyarország külföldi kapcsolataira vonatkozó okmányok közrebocsátását, mint az Előszóban olvassuk, a külügyminiszté-