Századok – 1940

Történeti irodalom - Bartucz Lajos: A magyar ember. A magyarság antropológiája. Ism.: Varga Endre 321

TÖRTÉNETI IRODALOM 321 a vásárokról szóló részben. De ott is, ahol vázolja a történelmi fejlődést, csak ritkán olvasztja azt össze a földrajzi tényezőkkel egységes képpé. Űjkeletű történelmi érdeklődésének kell betudnunk azt is, hogy ilyen vonatkozásban kisebb elnézések csúsztak bele a munkába. így a történelmi Alsó- és Felső-Magyarország fogalmát az Alfölddel és Felvidékkel veszi azonosnak (I. 278. 1.), Békés megyét az Árpádkor után alakultnak hiszi (I. 339. 1.). Nem tudván a középkori szerzetesrendek szőlőiről, a múlt szőlőültetéseit a városi polgárságnak tulajdonítja (II. 239. 1.). Az erdőirtás első törvényes tiltását 1879-ben keresi (II. 103. 1.), nem ismeri a bányaerdők koraújkori védelmét sem. Ha ezeket a kisebb zavaró körülményeket és a sokszor keresettnek látszó műkifejezéseket1

nem tekintjük, meg kell állapítanunk, hogy P. erősen geológiai beállítottsága ellenére ismét valóban értékes munkával gyarapította a földrajzi irodalmat. Különösen értékesek az általa felvetett új szempontok. Nem mehetünk el szó nélkül a köteteknek tán a Magyar Történeténél is ízlésesebb kiállítása mellett, ami az Egyetemi Nyomda áldozatkészségét dicséri. Ugyancsak meg kell említenünk az Állami Térképészet és Zsabokorszky gyönyörű felvételeit, valamint Gerő László sikerült térképeit, amelyek jól ellensúlyozzák a második és harmadik kötet kezdőre valló térképvázlatait. Glaser Lajos. Bartucz Lajos: A magyar ember. A magyarság antropológiája. (Magyar föld. Magyar faj. IV. k.) Budapest é. n. (1939.) Egyetemi Nyomda. ' 4° 510 1. (351 kép + 64 tábla.) A kiegyezés utáni évtizedek hatalmas szellemi erőfeszítésében, mellyel a nemzet a lezárult korszak alatt Európa szerencsésebb országaihoz képest szenvedett hátrányait nagy igyekezettel minden téren pótolni próbálta, a magyar embertani tudomány is megszületett s váratlan fejlődésnek indult. A gyors fellendülést azonban — még mielőtt az a magyar faj megismerésében jelentősebb eredményeket hozhatott volna — csakhamar sajnálatos hanyatlás váltotta fel, hogy a jelen század első tizedeiben az antropológia tudományágának nálunk úgyszólván teljes elsorvadása következzék be. A külföldi szakmunkákba így, megfelelő hazai eredmények hiányában, a magyar fajról különféle helytelen adatok kerültek bele. Ezek egy része, pl. az a felfogás (Ripley, Kollmann, Montandon stb.), mely szerint a magyarság mint az alpi rassz keleti nyúlványa általában vagy egészében e rasszhoz tartoznék, egyszerűen hibás. Más része azonban, így az, mely szerint a magyarság mint mongol törzs jött Európába s ősi rassztípusát csak itt, európai népekkel való keveredés útján vesztette volna el (Fischer stb.), vagy el sem vesztette, hanem máig megtartotta (Stratz, Luschan stb.), nemcsak téves, hanem következ-1 Például : fogalomjel-tartalom, széphely, életterület, lejtővégpont, padlan (plató), a táj csinosodása (átalakulása az emberi munka hatása alatt), hordalékmező (törmelékkúp), ekeföld (mezőgazdaságilag művelt terület), góchely, csomóhely, népi alapidom. Századok 1940, VII—VIII. 21