Századok – 1940
Értekezések - ISTVÁNYI GÉZA: A középlatin filológia problémája Magyarországon 12–29
A KÖZÉ PLATIN FILOLÓGIA PROBLÉMÁJA MAGYARORSZÁGON 21 főként ezeknek az eredményeknek felhasználásával történt kísérlet a magyarországi középlatin nyelv főbb nyelvi szabályainak összeállítására is.1 Ám ez a kísérlet módszertani fölkészültség, a külföldi eredmények és az egyetemes európai középlatinság ismerete híján bizony csak próbálkozás maradt, joggal mondható el róla, hogy alig áll magasabb színvonalon, mint Batthyány Ignác XVIII. századi munkája. Léptennyomon az egész középlatima jellemző sajátságokat emleget úgy, mint a hazai fejlődés különös sajátságait. Az utóbbi évtizedben különösen nagyjelentőségű esemény volt a mi szempontunkból Magyarország bekapcsolódása 1932-ben az új Du Gange, a brüsszeli Union Académique Internationale által szerkesztett „Thesaurus mediae latinitatis" munkálataiba. A Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő szótár-szerkesztő bizottság azonban nemcsak a nemzetközi comité számára gyűjti az anyagot, hanem megkezdette egy önálló magyarországi latin szótár szerkesztését is. A hatalmas, több évtizedre tervezett munkában sok fiatal filológus és történész vesz részt, sokan foglalkoznak filológiai szempontból rendszeresen középlatin szövegekkel. Mindennek tehát — szeretnők hinni — olyan hatásának kellene lennie, mint amilyen a mult század második felében a Monumenta Germaniae Historicanak volt Németországban. A szótár-szerkesztés évtizedes munkája közben remélhetőleg kialakul, szerveződik egy fiatal gárda, amelytől majd elvárhatjuk a magyarországi középlatin filológia fölépítését. Különösképen remélnünk kell, hogy a történészek mellett most már a filológusok is tevékenyen bekapcsolódnak a középlatinság kutatásába. Hiszen a munka oroszlánrészének elvégzése elsősorban éppen az ő feladatuk. Mindenesetre a hatás máris mutatkozik, a középlatin filológia kérdéseivel való foglalkozás, a problématudat ébredőben van. A hazai humanista latinság legkitűnőbb kutatója, az akadémiai szótárszerkesztő bizottság egyik vezetője, a Szent István-kori latinságról tartott értekezéssel mutatkozott be a Szent István-Akadémián.2 A középkori latin-magyar szójegyzékek nyelvkincsének eredetkérdése,® 1 Vitéz Mészáros Ede : A magyarországi középlatinság főbb szabályai. Műhely 1937—1938. — Kritikájára ld. Guoth Kálmán, Szentpétery-emlékkönyv, 177. s köv. 1. 2 Huszti József : A Szent István-korabeli latinság. A Szent István Akadémia Értesítője 1939. 3 Ladislas Gáldi : Contributions à l'étude des lexiques latins — hongrois du moyen âge. A B. Eötvös József-Collegium Szövetség évkönyve 1937.
