Századok – 1940

Történeti irodalom - gróf Teleki Pál ld. Princz Gyula - 314

Történeti irodalom. Magyar föld, magyar faj. írta Prinz Gyula, Cholnoky Jenő, gróf Teleki Pál és Éartucz Lajos. I—III. kötet : Magvar földrajz. Budapest, é. n. 4° 394: 442; 494 1. Számos térképpel és képpel. Az Egyetemi Nyomda Hungarológia-sorozatának ezek a kötetei sajátságos középutat alkotnak a több szakember közreműködésével készült kézikönyv és az egyetlen szerző írta átfogó munka között. A címből az következnék, hogy a magyar geografia három legkiválóbb képviselője : Prinz Gyula a geogenetikus, Cholnoky Jenő a morfológus és Teleki Pál gróf a gazdasági és politikai geográfus foglalja össze az egyes kötetekben saját speciális szakának eredményeit . A valóság »ezzel szemben az, hogy majd az egész munka P. tolla alól került ki, Cholnoky és Teleki csak egy-egy fejezet megírásával vett benne részt.1 Ezt nem tekintve tehát a szöveg egyetlen tudós műve és mint ilyen, nem mentes a hasonló összefoglaló munkák alapvető hibájától, attól, hogy a szerző sajátos munkaterületébe vágó részei kidolgozottabbak, értékesebbek, míg a többiek sokszor mélyen alatta állanak amazoknak érték dolgában. Nagy előnye viszont az ilyen összefoglalásoknak, hogy egységesebb képet adnak és hogy a szerző egyénisége erősebben érvényesül bennük. P. eredetileg geológusnak készült és később is, mikor a földrajz művelőinek sorába lépett, a geológia határán álló geogenetika köréből kerültek ki legkiválóbb alkotásai. így nem csodálható, hogy a Magyar földrajz kötetei közül is az ország természeti földrajzának szentelt első kötet („Magyarország tájrajza") a legsikerültebb. Sőt még az egyes fejezeteken belül is messze kiemelkednek azok a részek, amelyek a származástannal vagy általában a domborzattal állnak összefüggésben. Kár, hogy mindjárt a kötet elején a két bevezető fejezet kissé nehézkesen indul. Erősen érzik a tömör stílushoz szokott geogenetikus küzdelme a népszerű írásmóddal és a helyenként idegen tudományszakokkal. Az első fejezet (Magyarország a 1 Ezenkívül a címben szereplő társszerzőknek a munkában mindössze csak annyi részük volt, hogy P. •— a szöveg legvégén olvasható jegyzet szerint — a III. kötet második felének kivételével a nyomatott forrásokon kívül Teleki Pál megjegyzéseit is felhasználta.