Századok – 1940

Értekezések - ELEKES LAJOS: A román fejlődés alapvetése - 278–313

A KOMÁN FEJLŐDÉS ALAPVETÉSE 287 moldva magyar megszállását. Rosetti a XIII. századra gondolt, de főérve nem meggyőző. Makkai az első telepeket a kun térítéssel hozta kapcsolatba, de azzal a megjegyzéssel, hogy a többség a tatárjárás után került ki. Iorga a Tatrosvidék magyar foglalását az Anjou-kor aktív keleti politikájából vezeti le. Lükő, akinek a moldvai magyar telepek legátfogóbb ismertetését köszönhetjük, úgy véli, hogy első csoportjaili sem keletkezhettek a XIV. század előtt, mert katonai védelem tervét árulják el, szorosan összefüggnek a szintén magyar alapítású városokkal, sőt a régi megyei rendszerrel is. Érvelését azonban nem fogadhatjuk el. A katonai védelem terve, ha volt, inkább korai időre vallana ; a kárpátalj i telepek helyzete ebből a szempontból előretolt gyepiiőrökére emlékeztet. A „megyerend" talán a vajdasági tartományok rendjére céloz, mert a magyar telepek korábbi szervezetét nem ismerjük ; azonban a Çinutok eredete kérdéses, s ha volt valami közük a magyar megyéhez, akkor ez csak a korai, ispáni szervezettel képzelhető el ; a megyék későbbi formáinak Moldvában semmi nyoma. Az kétségtelen, hogy Moldva magyar telepesei nem alkothattak városokat, amikor még Erdély városi élete sem bontakozott ki. De nem is keli feltennünk, hogy e városoknak már alapja városi volt. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy gyökerük közönséges falutelepülés, amiből, minthogy éppen kedvező helyen feküdtek, később természetes úton bontakozott ki valami városias élet. Abból pedig, hogy a magyar telepek éppen az energikus pontokat foglalták el, nemcsak az nem következik, hogy későn, hanem még az sem, hogy tudatos irányításra keletkeztek. Ha ugyanis a magyarság a Kárpátok felől a folyóvölgyek mentén, természetes úton nyomult előre és akár településre, akár félnomád életre alkalmas földet keresett, éppen oda jutott, ahol a források szerint később tömbi telepeket alkotott. Más lapra tartozik, hogy ez a vidék idővel, amikor a vajdaságok területe belekapcsolódott a kereskedelem érverésébe, olyan életlehetőségeket csillantott fel, aminőket foglalói esetleg még nem is sejtettek.1 Kétségtelen, hogy a magyarság kiköltözése Moldvába nem egyszerre, hanem több sorozatban ment végbe. Amikor 1 A felsorolt nézetekre ld. Nástase : Ungurii din Moldova la 1646 dupä „Codex Bandinus". Arhivele Basarabiei 1934, 397. 1. ; Makkai i. m. 30. és 33. 1. ; Lükő, Ethnographia 1935, 96. 1. ; Iorga : Ist. Rom. III. 181. 1. — Nem szólunk azokról, akik szerint a csángók ősmagyarok, vagy kúnok származékai, mert feltevésük nem igazolható. Végtére nem lehetetlen, hogy a csángóságba kún elemek is fel/ ivódtak, de tömegük az adatok szerint Magyarországból települt ki.