Századok – 1940
Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277
274 SI MON VI DEZSŐ azt a szűkszavú forrásokból és a tervszerű ásatások elégtelensége miatt, sajnos, nem tudjuk megmondani. Mindössze annyi bizonyos eddig, hogy a ,,szláv-kor" I. periódusából (568—803) nem ismerünk szláv eredetű földvárat, még a tiszta szláv területekről sem, mert az e korba datálható leletek eddig csak nyilt telepeken fordultak elő. Ennek a leletanyagnak azonban nincsenek kimondottan szláv ismérvei és ezért csak annyit mondhatunk bizonyosnak, hogy az őslakosságnak eme kultúrhagyatékai a szlávokkal is kapcsolatba hozható bizonyos fokig. Bizony nehéz dolog pl. egy halomsír temetkezési módja vagy inventáriuma alapján megmondani, hogy egy szláv vagy egy őslakos illvr sírját bontottuk-e ki ! Hogy a szláv kultúrelemeket eddig még nem sikerült különválasztani az őslakosságétól, annak okát abban kell látnunk, hogy a szlávok a Kárpát-medencében lassanként és békésen, minden nagyobb zökkenő nélkül terjeszkedtek szét. A leletek csak később, az őslakosság lassú kihalása illetőleg a szlávságba való beolvadása után és ennek folytán tiszta szláv területeken tekinthetők a szlávok kultúrh agyatékának. A szlávság eme asszimilációs térfoglalása természetesen tájegységekként eltérő ütemű lehetett, de nagyjában mégis a VIII. század második felére kell tennünk e folyamat záróakkordjait. A „szláv kor" kifejezés használata csakis az önálló szláv vagy elszlávosított területeken jogosult. Az avar vagy karoling területen szláv korról vagy kultúráról beszélni nem indokolt eljárás. Az avar-korban tehát aligha készítettek a maguk számára földvárakat a szlávok, legfeljebb az avarok hring-jeinek sáncait áshatták ; e korbeli szláv eredetű földvárakról még tisztán szlávlakta területen sincs tudomásunk. A történetileg igazolt Vogastisburgról helyének bizonytalansága miatt csak azt mondhatjuk, hogy Samo a maga céljai számára rendezte be, de a sáncvár maga lehetett korábbi eredetű is. A II. periódusban (803—900) sem lehetséges ezidőszerint a leleteket a nem szlávlakta területeken a szláv etnikummal összekapcsolni, ami persze nem zárja ki a szlávok jelenlétét, csak cjrpen archaeológiailag nem lehet őket igazolni. Az avarok bukása után az északnyugati Felvidék is kimondottan szláv területté lesz. Kétségtelen, hogy Nagy-Moravia területén a közhasználatban lévő leletanyag túlnyomó részét feltétlenül a szlávságnak kell tulajdonítani. Míg azonban a nyugati Moravia területén a leletek datálásában, mint láttuk, még nagy a bizonytalanság, addig keleti Moraviára, vagyis a szlovák Felvidékre nézve majdnem bizonyosra vehető, hogy a menedékvárakban előforduló ú. n. „hradistye-kerámia"
