Századok – 1940
Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277
A SZLÁVOK FÖLDVÁRAIRÓL 275 maradványai a IX. századból származnak és azt a Karolingok becsapásai, majd honfoglalóink előretörése elől menekülő szláv lakosság hozta magával a földvárakba. Az archaeológia segítségével ezidőszerint lehetetlenség a hradistyék keletkezésére vonatkozólag következtetéseket levonni. Mivel azonban a krónikák említenek morvaszláv eredetű földvárakat e korból nyugati Moraviában, ezért, úgy látszik, még a csupán szlávlakta területeken is csak e korszaktól kezdve beszélhetünk először szlávok által épített földvárakról. Építésüket nyilván az illyrektől tanulhatták ; persze a régieket használhatták továbbra is vagy átalakították. E korban játszottak szerepet többek közt Nyitra, Dévény, Mosaburg és Brezalauspurc (Pozsony) is, azonban szláv eredetüket eddig még nem sikerült bebizonyítani. Eisner ásatásai a dévényi várban1 azt igazolják, hogy a vár a morvaszláv-korban valóban a szlávoké lehetett, de nem azt, hogy szlávok alapították is. Az ásatások bizonyítják, hogy már a kora bronzkortól van itt nyoma az embernek, a La Tène- és római korban pedig már erőd lehetett. Alig hihető, hogy e fontos sztratégiai pontot az avarok ne szállották volna meg, mikor a dévényújfalusi sírmező tanúsága szerint nagyobb számban éltek itt, nyilván illyr és szláv alattvalóikkal együtt. Az avarok bukása után kétségtelenül a morvaszlávok vették birtokukba Dévény várát, 900 előtt pedig a honfoglaló magyarok foglalták el. Dévény a szemben álló Hainburggal alkotta a Porta Hungaricát. Nézetünk szerint Anonymus Boronája csakis a dévényi kapura vonatkozhatik, midőn leírja, hogy a honfoglalók a Morva folyóig hatolnak2. Ebbe a korszakba sorolandó továbbá az a 32 földvár, melyeket a honfoglalók Anonymus szerint itt találtak és elfoglaltak, azonban ezekről is csak az bizonyos, hogy a honfoglalás előtt a bolgárok, morvaszlávok, illetve frankok birtokában voltak, alapítóik ismeretlenek. Szemmel látható tehát, hogy a földvárak nem valamely nép jellegzetes alkotásai, hanem az etnikumtól függetlenül, helyi viszonyok és körülmények kívánalmából jöttek létre és ezért éppen oly indokolatlan eljárás a szláv korban egyúttal „szláv várak"-ról beszélni, mint amilyen helytelen volt régebben nálunk földváraink nagyrészében avargyűrfit keresni. Eisnernek a Felvidékre erőszakolt III. hradistye-korszakát (950—-1200) már 900-tól fogva sem tartjuk megokolt -1 Eisner, Bratislava X. 1936, 453. 1. 2 Szentpétery : Script, rer. Hung. I. 79. 1. A Borona és Saruuar helyeknek meghatározásáról máskor még bővebben szólunk. 18*
