Századok – 1940

Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277

A SZLÁVOK FÖLDVÁRAIRÓL 273 Tehát itt sincs szó civitasról. Bármint vélekedjünk is ezekről az adatokról, annyi bizonyos már az eddigiekből is, hogy a civitas nem jelent minden esetben várat, legkevésbbé pedig magaslati menedékvárat, hanem főleg sűrűbb népességű települést, melyet szintén megerősítettek, ha az esetleg fölötte vagy közelében lévő vár (castrum, castellum) nem volt elég nagy a lakosság befogadására veszély idején.1 Ezek figyelembevételével óvatosabbnak kell lennünk a Bajor geográfus (IX. sz.) civitates-einek értelmezésében. E változó értelmű civitasokat egyes jogtörténészek zsupáknak is megtették, de e feltevés támogatására eddig még semilyen meggyőző adatunk nincs. Bizony Kadlec is csak a régészek, sajnos, bizonytalan értékű „hradistye-kultúra" fogalmára építette erre vonatkozó megállapításait.2 Az archaeológiai és történeti forrásoknak kellő értékükre való leszállítása után bizony nem sok pozitívumot hozhatunk fel a kora- és közép-szlávkori hradistyék szláv eredete mellett. Véleményünk szerint azonban éppen a bizonytalanság ködének eloszlatásával nyert negatívumok segítségével juthatunk, igaz, hogy csekély számú, de bizonyosabb megállapításokhoz. Lássuk tehát, mi az, amit a hradistyék és szlávság közti kapcsolatról határozottan állíthatunk. Azon a területen, ahol a szlávság a koraközépkor folyamán elterjedt, nagy számban voltak már régebbi földvárak. Ez ősi hradistyék keletkezési idejét a leletek alapján teljes bizonyossággal tehetjük a Kr. e. első évezredbe, az ú. n. Hallstatt-korszakba. Nem kétséges az sem, hogy a Dunamedencében az illyr-thrák népeknek kell tulaj doni tanunk e földvárak építését. A későbbi korokból származó leletek azt bizonyítják, hogy az ó- és középkorban élő népek is használták ez ősi földvárakat, amelyeket, akár védelmi, akár menedékhelyül szolgáltak, céljaiknak megfelelően jókarban tartani igyekeztek vagy átépítettek. Tudjuk a történeti adatokból, hogy újabb honfoglaló vagy bevándorló népek egészen új földvárakat is építettek a megváltozott viszonyokhoz és határokhoz képest, szükségleteikhez mérten, így az avarok, szlávok és magyarok is. Hogy a szlávok mikor és hol építettek maguknak először földvárakat, 1 Mindenesetre érdekes egy kétes hitelű oklevél feltűnő megkülönböztetése 863-ból (?) (1062-iki átirat ?) : homines castelli et civitatis (Cod. dipl. et epist. Мог. I. 32., 137. 1.), de a fuldai annalista 870-nél szintén civitates et castella-ról beszél. 2 Kadleecel tehát, nem lehet a földvárak eredetét bizonyítani, v. ö. Szt. István Emlékkönyv II. 80. 1. 1. jz. Századok 1940, VII—VIII. 18