Századok – 1940
Tárca - LUKINICH IMRE: Jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1939. évi működéséről 250
250 SZEMLE D. könyve szinte új műfajt teremtett a magyar társadalomtörténetírásban : a paraszti életforma történeti ábrázolását, gondos forrástanulmánnyal, de egyúttal szociológiai és lélektani érzékkel, nagy életismerettel ós sok intuícióval. It arasz János. Zoltai Lajos : Debreceni utcakapitányok, tizedesek és tízházgazdák. (Kny. : Debreceni Szemle 1939.) Debrecen 1939. 8° 15 1. — Z. adatokban és módszertani szempontokban egyaránt gazdag kis dolgozata kitűnő példa arra, hogy a helytörténet és a közigazgatás, történet milyen szoros kapcsolatba kerülhetnek és egymásnak meny nyit köszönhetnek. Debrecen utcák szerinti települése a városi köz" igazgatásra is éreztette hatását. A városrészek a főutak, az ú. n* derékutcák mentén alakultak ki s külön közigazgatási egységek lettek, élükön az utcakapitányokkal és a tizedesekkel. Egy-egy utc • több-kevesebb tizedből állott, ezekre a házcsoportokra, amelyek átlaa 53—54 házat foglaltak magukban, a tízházgazdák felügyeltek. Az írásg beli teendőket az utca deákja látta el. Az utcák mint alsófokú közigazgatási hatóságok elsősorban közbiztonsági és közrendészeti feladatokat végeztek, de törvénykezéssel, sőt közös gazdasági munká-latokkal is foglalkoztak, tehát az igazságszolgáltatás és a gazdasági élet múltjának kutatója sem hagyhatja őket figyelmen kívül. A XIX. század első felében még fennállottak, 1833-tól kezdve lassan háttérbe szorultak ; a közigazgatás országos rendezésekor, 1872-ben szűntek meg. Ember Győző. Tárca. Jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1939. évi működéséről. A Magyar Történelmi Társulat multévi működésében két fontos mozzanatot kell kiemelnünk. Az egyik az a nagyszabású vállalkozás, mely a nagyközönség igényeit is szemmel tartó magyar művelődéstörténelem megírása végett, kellően átgondolt munkaterv alapján kívánta egy nagy közösségbe összefogni a magyar történetírókat. A magyar művelődéstörténelem hiányát mindenki érezte, azonban hiányoztak azok a feltételek, melyek egy ilyen tudományos vállalkozás létrehozásához szükségesek. Társulatunk pusztán saját anyagi erőforrásaira utalva nem vállalhatta egy ilyen nagy költségekkel járó munka kiadását. Sikerült azonban a nagy mű kiadásának terheit magára vállaló irodalmi társasággal olyan megállapodásra jutni, hogy a munka szellemi része teljesen Társulatunk irányítása alatt van, a befolyó tiszta jövedelem fele pedig rendelkezésünkre áll. Társulatunk ezt az összeget a nemzeti történet és különösen a népi elemek múltjának felderítésére óhajtja fordítani és az idáig kevésbbé művelt vidéki helyi kutatást és a népiség történetét kívánja ásatásokkal, ígv különösen az elpusztult magyar falvak, várak és erődítések feltárásával előmozdítani. Evégből bizottságot is létesített, amelyben az igazgató-választmányon kívül képviselve vannak a múzeumok és a törvényhatóságok is.
