Századok – 1940
Értekezések - BÓNIS GYÖRGY: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma 181–211
208 BÓNIS GYÖRGY Anélkül, hogy a kérdés érdemének megvitatásába bocsátkoznánk, észre kell vennünk itt, hogy Stubbs a legújabb irodalomban ismét legalább részleges rehabilitációban részesült.1 Amikor a jogtörténeti iránytól búcsút veszünk, nem mellőzhetjük ma élő legnagyobb művelője, W. S. Holdsworth említését. Nagy jogtörténeti szintézisében, amelyből eddig tizenkét kötet jelent meg, az alkotmányfejlődés is helyet kapott, mégpedig a középkorban — Maitland szellemének megfelelően — a magánjoggal egybefoglalva, az újkorban pedig már külön kötetek alakjában.2 A nagy mester nyomán haladva, Holdsworth is a szellemi tényezők erős kidomborításával és a bírói gyakorlat széles ismeretével dolgozza fel tárgyát. A tágabb látókör és a szintézis szempontjából nem lehet lekicsinyelni egy olyan hatalmas összefoglaló mű megjelenését, mint az övé. Ha műiden jogterület feldolgozását el tudja vinni kitűzött céljáig (1875), az alkotmánytörténet a klasszikus kor óta először fog nagyméretű összefoglalásban megjelenni, igaz, a jogtörténet keretében és nem önállóan. Mégse tévesszen meg bennünket a jogtörténeti irány brüliáns eredményeinek és nagyszabású teljesítményeinek látványa. A jövő nem az övé, de hivatása mindig lesz ; a nagyobb összefüggések és a szellemi távlatok megmutatásával el nem évülhető szolgálatokat tehet az alkotmánytörténetírásnak. A jövő — amennyire ma beláthatjuk —az igazgatástörténeti irányé, amely, úgy látszik, a régi köztörténeti iskolának örökségét viszi tovább. A közigazgatástörténet új jelenség angol földön, noha az igazgatás stúdiuma ősrégi. A középkor jogi irodalmának első terméke a kincstárról írott kis értekezés, a Dialógus de Scaccario (= exchequer) : a XVII. században Spelman, Seiden, Madox alapozták meg az adminisztráció új tanulmányozását. Modern értelemben mégis Thomas Frederick Tout teremtette meg a történetírásnak ezt a legújabb irányát, mégpedig, amint mondják, francia hatásra.3 Érdekes, hogy az új célkitűzés 1913-ban hangzott el, ugyanabban az évben, amikor Vinogradoff a Year Books tanulmányozásának módszereit fejtette ki.4 A középkori közigazgatás történetének vaskos kötetei azonban csak a háború után kezdtek megjelenni. Tout művének alapgondolata volt, hogy „az igazgatás még modern körülmények között is fontosabb a törvényhozásnál ; a középkorban, mikor a törvényhozás eredménye kicsiny, jellege deklaratórius volt, a történelem 1 Marriott i. h. 199—200. 1. Túloz abban, hogy Chrimes teljesen visszatér Stubbshez. 2 W. S. Holdsworth : A history of English law, I—XII. (London 1922—1939). A legutolsó három kötetből egy politikai hátteret (X), egy tiszta alkotmánytörténetet nyújt (XI). 3 Powicke, i. h. 135. 1. 4 T. F. Tout : The place of the reign of Edward II. in English history (New ed. Manchester 1936). A kezdeményezést eml. Keir, LQR 55. 1939, 139. 1.
