Századok – 1940

Értekezések - BÓNIS GYÖRGY: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma 181–211

ANGOL ALKOTMÁNYTÖRTÉNETÍRÁS 209 igazgatási oldala mérhetetlenül nagyobb szerepet vitt."1

A Chapters írója ki akarta egészíteni Stubbs és Maitland opusát az igazgatási oldal kidolgozásával s egyúttal erélyesen állást foglalt a régi tárgyalási módszer ellen, mely a parlamentet helyezte a középkori alkotmányfejlődés középpontjába. Szerinte az alsóház nem motora a fejlődésnek, csak indexe s a House of Commons megerősödése a XIV. században a vidéki közigazgatás kialakulásának az eredménye. Ha a kisebb birtokos szóhoz jut az ország házában, ehhez helyi igazgatási tevékenységéből meríti a tekintélyt és erőt.2 Ezzel az átértékeléssel az irány túlnőtt eredeti keretein és átcsapott az alkotmánytörténet mezejére is. Az igazgatás nagy fontosságának hangsúlyozása reakció volt a köztörténeti irány szabadelvű hagyományaival szemben. A parlament, a királyi tanács, az eddigi írók feldolgozásának kedvenc tárgyai, most már csak az általános intézmény-fejlődésnek keretei közt jutottak mérsékelt méltányláshoz. Tout hatása alatt hamarosan a kutatók egész serege látott hozzá az új anyag feldolgozásához. Eredményeiket egyelőre lehetetlen áttekinteni. Hiszen maga Tout is úgy képzelte, hogy négy kötetben fel fogja ölelni a szűkebb királyi háztartás szerveit (wardrobe, chamber, kispecsétek), a kancelláriát és a kincstárat (exchequer) ; ezzel szemben csak az első csoportot dolgozta ki hat kötetben, mikor a halál kiütötte fáradhatatlan kezéből a tollat.3 Azt mondották művéről, hogy nincs az alkotmánytörténetnek olyan kérdése, amelyre valamüyen módon világot ne vetnének kötetei.4 Követői összegyűjtött anyaguk bőségében bizakodva kissé egyoldalúkká váltak. Ök szálltak szembe legélesebben a régi iskola nézeteivel és rombolták le legalaposabban annak bálványait. így Kenneth Pickthorn kijelentette, hogy a Tudorok koráig nem is volt egyáltalán alkotmány, csak a jog felségének középkori gondolata élt.5 Ez természetesen eleve kizárja azt, hogy előttük, tehát a Lancasterek idején is, kialakult alkotmányosságról beszéljünk. Az író meghaladja ezzel Pollard mérsékeltebb felfogását is, amely szerint a XV. század közepén fordult meg a szél, ekkor ébredt fel a nemzet érdeklődése a politika és annak legfőbb fóruma, az országgyűlés iránt. Pickthorn szerint a középkorban három államelmélet küzdött egymással : 1 T. F. Tout: Chapters in the administrative history of medieva England : the wardrobe, the chamber and the small seals. I—VI. (Manchester 1920—1933). Az idézet I. k. 4. 1., eml. Davis, EHR 36. 1921, 108. 1. — A közigazgatás folyamatosságára az alkotmány szerveinek, főleg az országgyűlésnek működésével szemben nálunk már Tout előtt felhívta a figyelmet Ereky István : Helyh. önkormányzat, I. k. 209. 1. 2 Ld. Crump, EHR 44. 1929, 133. 1. 3 LQR 36. 1920, 313. 1., 45. 1929, 401. 1., 55. 1939, 139. 1. 4 Ld. Davis, EHR 36. 1921, 113. 1. 5 К. Pickthorn : Early Tudor government, I—II. (Cambridge 1934). Jellemzése: Wernham, LQR 51. 1935, 545—547. 1., Chrimes i. m. XVIII—XIX. 1., Marriott, i. h. 199. 1. Századok 1940, IV—VI. 14