Századok – 1940
Értekezések - BÓNIS GYÖRGY: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma 181–211
194 BÓNIS GYÖRGY elhatárolása ellen, de a felvetett szempont, főleg a középkorra nézve, feltétlenül helyes volt és nem is maradt gyümölcstelen. Mikor Maitland ötvenhat éves korában elhúnyt, a jogtörténettel együtt az alkotmánytörténet is árvaságra jutott. Még messze van az idő, amikor hagyatékát teljesen értékesíteni fogják, hiszen csak legújabban írta homlokára egy közjogi eszmékkel foglalkozó történeti munka a mester egyik örök mondását : „Amit az emberek tettek, mondtak, és mindenek fölött, amit gondoltak, az a történelem."1 Maitland ott áll a régi és az új angol alkotmánytörténet mesgyéjén. Alig van ennek a tudományágnak olyan új törekvése, melynek alapvető isteni szikráját ne találnánk meg a mester opusában. S ha a régi fajta történetírás nem is ér véget vele, az ő emléke kötelez, nívót jelent és nívót ád. Maitlandet a leíró elemzés legnagyobb mesterének mondották. Az utána következő évtizedek alkotmánytörténeti munkáit is inkább a leírás, mint a történeti háttérből való magyarázás jellemzi.2 Ezek a művek a tanács, a parlament és a szabadságlevelek körül csoportosulnak, hiszen a szabadságeszme historikusainak érdeklődése inkább a külsőségekben megnyilatkozó, nagyszabású és visszhangos alkotmánytörténeti jelenségek felé irányult. Eltérve a XIX. század nagyobb lélekzetű összefoglalásaitól, a kilencszázas évek írói inkább az eredeti forrásokhoz nyúlnak és egyes intézményeknek alapvető monográfiáit adják : Pike a főrendiházét, Mc Ilwain a parlamentét a maga bírósági mivoltában, Baldwin a királyi tanácsét, Mc Kechnie a Magna Cartáét.3 Ezek a ma is irányadónak tekintett részlettanulmányok a XX. század elejének Anglián kívül is megfigyelhető intézménytörténeti irányát képviselik. Részletkutatásokon épülő, összefoglaló művel ebben az időben egy amerikai tudós, George Burton Adams lépett a nyilvánosság színe elé. Mielőtt munkásságát ismertetnők, meg kell jegyeznünk, hogy az angol alkotmánytörténet képe nem lehet teljes, ha az amerikai kutatókat figyelmen kívül hagyjuk. Aki valaha is átfutotta az Egyesült Államokban egy év alatt megjelent középkori tárgyú disszertációk jegyzékét, aki egyszer megértette, hogy az üzleties újvilágiak ösztöndíjas tudósokat küldenek át Európába történeti kérdések tanulmányozására, nem fog sohasem irigységgel vegyes lenézést tanúsítani az amerikai szellemi törekvésekkel szemben. 1 S. B. Chrimes : English constitutional ideas in the fifteenth century (Cambridge 1936), XV. 1. 2 F. M. Powicke : Recent work on the origin of the English parliament (L'organisation corporative du Moyen Age à la fin de l'Ancien Régime, Louvain 1939), 135. 1. 3 L. O. Pike : Constitutional history of the House of Lords (London 1894). •— C. H. Mc Ilwain : The high court of parliament and its supremacy (London 1910). — J. F. Baldwin : The king's council in England during the middle ages (Oxford 1913). — W. 8. Mc Kechnie : Magna Carta. A commentary on the great charter of King John (Glasgow 1905).
