Századok – 1940

Értekezések - BÓNIS GYÖRGY: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma 181–211

ANGOL ALKOTMÁNYTÖRTÉNETÍRÁS 187 a XIX. század szellemének, azt csodálatos módon egyazon évben igazította ki az 1832. évi választójogi reform (a Reform Bili) és az 1832-i reformországgyűlés, mely a modern Magyarország küszöbét lépte át (1848 nem illik a rendszerbe).1 Amint a XVIII. század doktori értekezéseinek szerzőjéül az értekező helyett az elnöklő professzort szoktuk tekinteni, úgy kell a magyar kultúrpropaganda e korai termékéért is tartalmilag a tudományág akkori mestereit felelőssé tennünk. E munka mindenesetre jellemzi azt a szellemi állapotot, melyben Freeman került lefordításra Stubbs és Maitland helyett. Mégsem lenne méltányos, ha elhallgatnék azokat a fordításokat és eredeti tanulmányokat, melyek ebben a korban, vagy inkább a jelen század elején jelentek meg nálunk. A tételes angol közjog geniális művelője, Dicey ekkor lett hozzáférhetővé az Akadémia kiadásában. Munkájának megjelenésével mintha ablakot nyitottak volna a dagályos frázisok füstjével telt szobában. Friss kritikai szellemétől ma is minden elfogulatlan olvasó felüdülhet. Dicey nem szégyelte kimondani, hogy tárgyáról a jogász (így Blackstone) valótlanságokat tálal fel, a történész pedig (Freeman!) régészkedést nyújt ; ami pedig a politikai elmélkedőt illeti (Bagehot), ennek teóriái az írónak magasak. „A föltevés, melyen az a nézet alapszik, hogy saxon őseink valamely, többékevésbbé tökéletes politikai elv szerint jártak el, egyaránt sérti a jogi és a történeti igazságot." Persze ezt a tételt nálunk elfelejtették ad analogiam alkalmazni ; Dicey hatására nincs nyomunk.2 Önálló tanulmányok is napvilágot láttak ebben az időben. Mandello Gyula Anglia királyi igazságszolgáltatásáról írt a XI— XIV. században, Ereky István pedig az angol centralizáció történetét dolgozta fel az angolszász és a normann időkben.3 Míg az első tárgy átvezet a common law keletkezésének problémájához s így a jogtörténet birodalmába, a második már teljesen közjogi jellegű. Szerzője felhasználta mindazokat a munkákat, amelyek műve megírásakor rendelkezésre állottak ; különösen Stubbstől tanult sokat, de a többiek módszertani tanulságai mellett sem ment el figyelmetlenül.4 Mikor Ereky Tanulmányai 1 Uo. XVII. és köv. 1. Az idézet XXIII. 1. 2 A. V. Dicey : Introduction to the study of the law of constitution (8. ed. London 1927). (Első kiad. 1885.) Magyarul : Bevezetés az angol alkotmányjogba. Ford. Tarnai János, átnézte Kautz Gyula (Budapest 1902). Az idézet : 16. 1. 3 Mandello Gyula : Anglia királyi igazságszolgáltatása a XI— XIV. században (Budapest 1895). — Ereky István : Fejezetek az angol centralisatio történetéből. (Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok, Eperjes 1917, I. k. 1—99. 1.) 4 így kiemeli Maitland tiltakozását az ellen, hogy az angolszász dooms és a frank kapitulárék feltűnő hasonlóságából utánzásra következtessünk. Ebből fegyvert kovácsol Ereky azok ellen, akik az Árpádok törvényhozásától minden eredetiséget megtagadnak. (Már előbb : A magyar helyhatósági önkormányzat, I. 2. kiad., Budapest 1910, 203—207. 1.) Hasonló álláspontot foglaltam el erre