Századok – 1940

Értekezések - BÓNIS GYÖRGY: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma 181–211

188 BÓNIS GYÖRGY megjelentek, az angol nerűzet már a nagy szakadék túlsó partjára került, s a világégés, majd az alkotmányos gondolkozás forradalmi megváltozása elhallgattatták az angol alkotmánynak és történetének lelkes és avatott ismertetőit. Az érdeklődés újabban inkább az angol magánjog és büntetőjog felé fordult, s ezekről a tanulságos területekről nagy Grosschmidünk Werbőczy-párhuzamán kívül is számos alapos tanulmány látott napvilágot.1 Az angol alkotmánytörténet ismerete a magyar tudományban mindent összevéve nem mondható nagyon széleskörűnek. Azt hisszük, hogy a szigetország közjoga más államokénál nagyobb figyelemben részesült, eredményeiből mégis édes-keveset olvashatunk magyar nyelven. Nem csodálhatjuk tehát, hogy fejlődését egy olyan nép irodalmából ismertük meg, amelynek alkotmányos gondolkozása alapjában tér el az angol és a magyar közjogi felfogástól egyaránt. Gneist és Hatschek munkáit2

idéztük, mikor már Stubbs, Maitland és Adams írtak. Mielőtt az újabb auktorok felé fordulnánk, ismerjük meg az angol alkotmánytörténetírás régebbi munkásait most már közvetítő nélkül, szemtől-szembe. * Ha a mult század végén valaki részletesen tájékozódni kívánt az angol alkotmány fejlődéséről, három nagy mű elolvasása során folyamatosan végig követhette ezt a fejlődést a primitív időktől koráig. William Stubbs, Oxford későbbi anglikán püspöke megírta három kötetben a legnehezebben megközelíthető időket: az eredet korát és az első századok történetét, a Tudorok uralomra jutásával (1485) zárva le az elbeszélést. Innen a XVIII. század közepéig Henry Haliam hasonló terjedelmű munkája vezette az olvasót, végül a legújabb kort a már említett Thomas Erskine May tárgyalta, s az először 1860-ig vezetett történetet szerzője 1871-ig, majd Francis Holland 1911-ig egészítette ki.3 nézve Szent István törvényének önállósága c. cikkemben, Századok 72. évf. 1938, 433—487. 1. 1 Pl. Csorba Ferenc: Az angol büntető eljárás (Budapest 1888). — Wittmann Ernő: Tanulmányok az angol magánjog köréből (Budapest 1907). —- F. Pollock : The land laws. Magyarul: Az angol földbirtokjog (3. kiad. Budapest 1914). —- Horváth Dániel : Az angol büntető igazságszolgáltatásról (Budapest 1927). — Mendelényi László : Az angol büntető igazságszolgáltatás és a mi egyszerűsítési törekvéseink (Budapest 1930.) — Lengyel Félix : Büntető sommás bíráskodás Angliában (Miskolc 1934). — Sövényházy Ferenc : Jogfejlesztés Angliában (Budapest 1937). — Ifj. Szladits Károly: Az angol jog kútfői (Budapest 1937). 2 R. Gneist : Englische Verfassungsgeschichte (Berlin 1882). — Das englische Parlament in tausendjährigen Wandelungen (Berlin 1886). — Geschichte und heutige Gestalt der englischen Kommunalverfassung oder des Selfgovernment (Berlin 1863). —J. Hatschek: Englische Verfassungsgeschichte bis zum Regierungsantritt der Königin Victoria (München—Berlin 1913). 3 W. Stubbs : The constitutional history of England in its origin and development, I—III. (Oxford 1880). — H. Haliam : The