Századok – 1940

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Dákok és rómaiak Erdélyben 129–180

Dákok és rómaiak Erdélyben. Memoriae Basilii Párvan sacrum. A duna-balkáni térség ókori történelmének kutatója a tudományos munka elvonult csendjéből hirtelen kitaszítva a politikai élet lármás piacán találja magát, ha a bérckoszorúzta Erdély ókori sorsára veti szemét. Nem titok az, hogy miért : sok neves külföldi tudós és a román közvélemény meggyőződése szerint a román nép múltja Erdély földjében gyökerezik és ez 1919-ben jogalapot szolgáltatott arra, hogy ezt a magyar országrészt tényleg oda is ítéljék a román államnak. Másfelől számos tudományos kiválóság és a magyar közvélemény tagadja ezt a történeti elméletet és nem nyugszik bele a trianoni ítéletbe sem. így mindenki, aki e kérdésben állást foglal, egyúttal egyik, vagy másik nemzet politikai érdekeit súrolja. Még jobban megnehezíti az állásfoglalást a szakember számára az, hogy az elfogulatlan tárgyilagosság leplét e probléma körül arcátlan ferdítésekre használták fel újságírók és propagandaterjesztők. Aki tehát bele mer nyúlni e darázsfészekbe, biztos lehet róla, hogy megcsipdesik. De vájjon visszarettentheti mindez azt, aki egész életét annak szenteli, hogy a dunai térség életfolyamatát e régi időkben megvilágítsa ? Vájjon elhallgassa-e az ilyen ember e kellemetlenségek miatt azt, amit hosszú éveken át tanult és észlelt erről a problémáról és olyanoknak engedje át az ítélkezést, akik erre nincsenek sem hivatva, sem felkészülve ? Bizonyára nem. Sőt, éppen most érett meg rá a kutatás állása, hogy régebbi eredményeinket és újabb megfigyeléseinket egybefogva megkíséreljük Erdély ókorának áttekintő vázlatát adni. Es ha a románság kezdeteit nem is a dákok országában fogjuk megtalálni, hanem a Balkánon keressük ezt, annál szívesebben valljuk meg, hogy a délkeleteurópai táj ókori historikusa számára alig lehet érdekesebb tanulmányt elképzelni, mint e nép kialakulását. Mert hiszen kétségtelen, hogy Századok 1940, IV—VI. 9