Századok – 1940
Szemle - Muret; Pierre: La préponderance anglaise. (1715–1763.) Ism.: Ungár László 115
SZEMLE 115 stürm" elpusztította szállásaikat. Az „asiatische Viehzuchtvölker" uralmával az első kulturtáj is elpusztult. (30. 1.). Jóllehet kevés a szláv helynév ezen a területen, felteszi, hogy nagyobbszámú szláv helység volt itt. A szláv nevek között még ma is vannak ómagyar helynevek. Azonban nem bizonyos szerinte, hogy a magyar névvel jelölt telepeket magyarok is lakták, mert „die Magyaren, die aus den Steppengebieten Asiens kamen, sind erst allmählich zu einem Ackerbauvolk geworden." (30. 1.) Az egyes népek településformáit tárgyalva éles különbséget tesz a török előtt és a XVIII. században keletkezett falvak között. Ez a különbség akkor domborodik ki legjobban, ha egy régi faluhoz a németség hozzátelepedett. (Sárafalva, Perjámos). A török előtti mag minden szabályszerűség nélküli halmaztelep (Wirrenhaufendorf), a románok és a szerbek jellemző településformája ; a XVIII. századi rész viszont sakktáblaszerű, szabály szerint épült. (44—45. 1.) A Bánság e részében tehát —B. szerint —• van szabályos német község, van török előtti román és szerb településformájú falu, de a magyar faluformáról elfelejt szólni, amiből az olvasó joggal arra a téves következtetésre jut, hogy ilyen nem is volt és nincs ma sem. Pais László. Muret, Pierre : La prépondérance anglaise (1715—1763). (Peuples et Civilisations, XI. k.) Paris 1937. Alcan. 8° 652 1. — Az alig félszázad mozgalmas történetét összefoglaló mű a francia szupremáciát felváltó angol befolyás politikai és gazdasági állásainak kiépítésével foglalkozik. A szigetország az utrechti békében nyert biztosítékok megvalósításával a francia befolyás megsemmisítésére, az amerikai partvidék meghódítására s a spanyol gyarmatbirodalom gazdasági kihasználására összpontosította minden erejét. Ez a törekvés folytonos beavatkozásra késztette a londoni kormányt, de a parlamenti küzdelmek, a közéleti és politikai erkölcsök, a korona beavatkozási kísérletei, valamint a közvélemény heves ellenállása a kormány tervszerű és folyamatos külpolitikáját hosszú időn át megbénították. Minderről a szerző az eddigi kutatások s a gazdag nemzetközi irodalom eredményeinek felhasználásával világos, könnyen érthető összefoglalást nyújt. A korszak eseményeit két részre bontja : az 1739 előtti és utáni időre. A brit politikának ugyanis 1739-ig sikerült Franciaországban teljes befolyáshoz jutnia s az európai érdekellentéteket angol szellemben megoldania. Természetes, hogy a dolgok rendjében gyökerező törekvés új, az előbbivel ellentétes megoldási módozatokat keresett ; s Fleury bíborosnak francia-spanyol közeledést létrehozva Ausztriával együtt sikerült a Walpole-kormány törekvéseitől eltérő helyzetet teremtenie. E rövid „korszak" hosszú háborúi az angol hatalomtól való félelem szülöttei voltak, éppúgy mint az európai nagypolitikát mozgató gazdasági érdekek kíméletlen vetélkedése. A Baltikum helyzete, a Földközi-tenger partvidékének birtoklása a nagy birodalmakat képviselő Bourbonok, Habsburgok és az angolok között rendkívül éles ellentéteket hozott létre. Németalföldnek gazdasági fejlődésével párhuzamosan tengeri nagyhatalommá növekedése, a spanyol gyarmatokon, Indiában s egyebütt összeütköző politikai és gazdasági érdekek végső soron a kereskedelmi kapitalizmustól, ipartól, bankoktól és hitelélettől függtek. A gazdasági ellentétek mellett ott találjuk a területi aspirációkat, melyek új nagyhatalmak — az orosz és a porosz — felemelkedését egyengetik. Az értelem vüágában francia vezetés nyomán a végtelen haladás gondolata a társadalom megújítására vonatkozó eszméket érleli meg ; a klasszikus racionalizmus, az enciklopédista szellem és Rousseau 8*
