Századok – 1939
Történeti irodalom - Wattenbach; Wilhelm: Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter. Deutsche Kaiserzeit. Hrsg. v. Robert Holtzmann. Bd. I. H. 1. Ism.: Szentpétery Imre 76
77 TÖRTÉNETI IRODALOM volt. Másrészt pedig a szorosabban vett elbeszélő források mellett az új átdolgozás nagyobb figyelmet óhajt fordítani az egyéb természetű forrásokra : az oklevelekre, levelekre, feliratokra, művészeti alkotásokra stb., vagyis mindazokra az írásos és egyéb emlékekre is, amelyek az elbeszélő forrásokkal együtt a történeti források körét alkotják a tárgyalt korra nézve, a X. század elejétől a XIII. század közepéig. (Tudvalevőleg W. feldolgozása is a XIII. század közepéig terjed.) Az élesebb területi csoportosítás — főként Alsó- és Felső-Lotharingia szétválasztása — az első két füzet anyagára nézve, amelyre vonatkozólag a megjelent 1. füzet már tájékoztat, teljesen megokoltnak látszik. (Értesülésünk szerint a 2. füzet anyaga az 1. füzetben közölt tartalomjegyzékhez képest még a frank területet tárgyaló fejezettel fog bővülni.) Erről a korról -—• az Ottók koráról — W. is megállapította, hogy ekkoriban a német birodalom történetében sokkal inkább érvényesülnek a „lokális szempontok", mint a Karolingok korában, s ebben a korban ő is általában a birodalom területei szerint tárgyalta az elbeszélő forrásokat, míg a Karoling-korra nézve a fejezetekre osztásban más szempontok is érvényesültek. Az új átdolgozás azonban pontosabban és élesebben csoportosítja a területeket. Az elbeszélő források mellett egyéb forrásoknak is bizonyos mértékben való bevonását az áttekintésbe a magunk részéről szintén helyesnek tartjuk. Hiszen valamely kor forrásainak értékelése annál eredményesebb, minél körültekintőbb a szemlélet. Viszont kétségtelen, hogy a mű természetének megfelelően a súly túlnyomó részben mégis az elbeszélő forrásokra fog esni. Az új átdolgozás — a szerkesztő szavai szerint — az írókat és műveiket nemcsak az előadás tartalma szempontjából, hanem, erre az eddiginél nagyobb súlyt vetve, mint koruk szellemi irányzatának kifejezőit is kívánja méltatni. így a munka nemcsak a történeti források ismertetése lesz, hanem bizonyos fokig az egyes területek azon korbeli szellemi életének rajzává válik. Az Előszóban adott tervezet szerint a mű a 900-tól 1250-ig terjedő kort két kötetben két részre fogja tagolni, elhatárolóul a száli-frank korszak végét véve. A kötetek azonban füzetekre osztva jelennek meg. Az I. kötet négy füzetből fog állni. A füzetekben való kiadás bizonyára gyorsítani fogja a megjelenés ütemét, de esetleg az egész mű kezelhetőségét teheti nehezebbé. Az a körülmény azonban, hogy az egyes füzetek végén adott mutatók csak ideiglenesek, s az Előszó kimerítő mutatót ígér a kötet végére, bizonyára azt jelenti, hogy a füzeteknek kötetté egyesítése majd lehetséges lesz, s hogy a szerkesztő számol ezzel. A munka elkészítésén több munkatárs működik közre. A két első füzetnek előzetesen közölt tartalomjegyzéke a szerkesztőn, Holtzmann Róberten kívül még öt munkatársat tüntet fel. Ez a két füzet az Ottók államának korát fogja tárgyalni. Évszám szerűit ez a kor 900—1050-nel van jelölve, míg W. a megfelelő részt 919—1024-gyel határolta. Az új füzet fejezeteiben a tárgyalás csakugyan kiterjed II. Konrád és III. Henrik korára is,
