Századok – 1939
Történeti irodalom - Wattenbach; Wilhelm: Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter. Deutsche Kaiserzeit. Hrsg. v. Robert Holtzmann. Bd. I. H. 1. Ism.: Szentpétery Imre 76
78 TÖRTÉNETI IRODALOM és úgy látjuk, hogy ez jobban megfelel a tárgyalt forrásanyag természetének, s a korhatárok kikerekítése is jobb, mint a szigorúan az uralkodói évek közé szorítás, amelyet az írók s az elbeszélő források tárgyalásában úgyis sokszor át kell hágni. A megjelent füzet két fejezete közül az egyiket Holtzmann R. írta s ebben főként a szász (és thüringiai) területen keletkezett vagy arra vonatkozó forrásokkal foglalkozik. A W. korábbi kiadásaihoz való viszony a fejezethez írt általános szakaszban még elég szoros, mert nagyjában a korábbi kiadások megfelelő részének gondolatmentét követi és nem egy helyen szószerinti egyezést mutat azokkal. De már itt is vannak igen értékes új, vagy a régit kiegészítő részek (ilyen pl. az Ottó-kori renaissanceról, az oklevelekről, liturgikus könyvekről s egyéb forrásokról szóló kiegészítés), s az újabb kutatások eredményei és adatai teljes figyelemben részesülnek. A fejezet további szakaszainak átdolgozása még szabadabban történik, különösen ott, ahol Holtzmann által speciálisan művelt területekről van szó. Ilyen például a Thietmarról szóló rész. (Thietmar legújabb kiadását — bő bevezetéssel — a MGH. Nova series sorozatában, valamint új német fordítását a „Die Geschichtschreiber der deutschen Vorzeit" sorozatban szintén Holtzmanntól bírjuk.) Az előadás mindenütt jól jellemző, élénk és természetesen a jelenlegi ismeretek színvonalán álló. (Aschriknak Anastasiusszal való azonosságát és esztergomi érsek voltát azonban — 49. 1. — a magyar történetirodalom megdöntötte.) Ebben a fejezetben jó és hasznos összeállítását kapjuk a szász és thüringiai területre vonatkozó oklevélkiadványoknak is. A 2. fejezet, amely Alsó-Lotharingia, Flandria és Friesland területének történeti forrásait tárgyalja, Sproemberg Henriktől való, aki éppen ennek a vidéknek a történetével foglalkozott sokat. Ez a terület ma több ország közt oszlik meg : de az újabb kutatások kimutatták e terület belső összefüggését, s ez jogosulttá teszi az itt keletkezett vagy erre a területre vonatkozó forrásoknak egy csoportba foglalt tárgyalását. Igazán nagyjelentőségű történeti munka ugyan nem sok keletkezett ekkoriban ezen a területen. (Egyebek közül talán Ruotgernek Bruno-életrajzát, Folkwin munkáit, Anselmustól a lüttichi és ismeretlen szerzőtől a cambraii püspökök történetét emelhetjük ki leginkább.) Sproemberg azonban jó képet tud nyújtani a tárgyalt terület irodalmi, sőt művészeti általánosabb jelentőségéről. '(Lásd pl. a Kölnről szóló részt.) Feldolgozásában általában kevéssé köti magát W. művéhez, amit főként az magyaráz, hogy erre a területre vonatkozólag sok új kutatás történt és sok, a korábbi ismereteket bővítő és módosító munka jelent meg újabb időben. Remélhető, hogy az új átdolgozás 2. füzete is rövid időn belül meg fog jelenni, amely kiegészítő része lesz az elsőnek és együtt fogják a XI. század közepéig terjedő korszak történeti forrásainak teljes képét nyújtani. A két füzet tartalmából együtt fog majd kitűnni és akkor lesz megfelelően méltatható ennek az új képnek az igazi értéke.
