Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
78 JUHÁ.SZ LAJOS nem az egész világot átfogó gazdasági jelenség következményeként lépett fel, mint az 1873-i krach.1 Egy tekintetben azonban fontos következményekkel járt. Az ellenzéknek a bankügyben a kormány ellen intézett támadásai nem halkultak el, hanem inkább egyre élénkebb visszhangra találtak. Októberben már a Neuer Freier Lloyd és a Hon mellett az Ellenőr, a Századunk hasábjain is folyt a polémia, melyre a kormány részéről a Pester Lloyd és Pesti Napló válaszolt. Később bekapcsolódott a vidék is. Jellemző e tekintetben a Békési Gazdasági Egyesületnek az országgyűléshez intézett kérvénye.2 Az egyesület, minthogy „a dualismus alapján megoldott helyzet ellenére pénzügyi tekintetben a paritás követelményeit a mai napig nélkülözve a kiváltságos osztrák bécsi bank kegyelemmorzsáira vagyunk utalva, s minthogy mindaddig, míg Magyarország hitelviszonyai e bécsi banktársulat kegyelmétől fognak függni, az ország ipara és kereskedelme a fejlődés biztos eszközét nélkülözni lesz kénytelen", önálló magyar jegybank felállítását tartja szükségesnek. A kormány kényes helyzetbe került. A Nemzeti Bank álláspontjának megváltoztatása céljából megtette a szükséges lépéseket, de mivel semmiféle eszköz nem állt rendelkezésére, mellyel módjában lett volna a bank politikáját befolyásolni, ajánlatosnak látszott békés úton, méltányossági alapon tárgyalni. Előrelátható volt viszont, hogy az ellenzék támadásai a pénzügyminisztert előbb-utóbb politikai szempontból megteendő bankellenes nyilatkozatra fogják szorítani. Ilyen kijelentéstől Lónyay sokáig tartózkodott, míg két parlamenti interpelláció döntés elé nem állította. Október 18-án Irányi Dániel arra való hivatkozással, hogy ,,a közel lefolyt napok minden embert meggyőzhettek, mennyire káros hatást gyakorol a hazai pénzügyre, a pénzpiacra, mind pedig a kereskedelemre és iparra azon függés, melyben .Magyarország az osztrák Nemzeti Banktól van ; következőleg meggyőzhettek mindenkit azon szükségről, hogy hazánk ezen függéstől mielőbb gyökeresen felszabadíttassék", kérdezte a pénzügyminisztert, hogy szándékozik-e és milyen intézkedést ajánlani a törvényhozásnak ,,a magyarországi pénzpiac, kereskedelem és iparnak az osztrák Nemzeti Banktól függetlenítése végett ?"3 1 M. Wirth : Geschichte der Handelskrisen (Frankfurt 1874) 433. és köv. 1. ·—Pólya J. : A gazdasági válság (Budapest 1890) 3. 1. — Suránvi-Unger T. : A gazdasági válságok történetének vázlata (Budapest 1921) 127. és köv. 1. 2 Hon 1869 okt. 21. 3 Képviselőházi naplók 1869—72. III.
