Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
AZ 1869-1 PÉNZVÁLSÁG ÉS BANK KÉRD ÉS 65 Három nappal később Jókai Mór kívánta megtudni a pénzügyminisztertől, hogy „szándékozik-e a pénzügyi függetlenítés, illetőleg magyar banktörvény alkotása iránt legrövidebb idő alatt javaslatot beterjeszteni, minthogy jelen helyzetünkben a bécsi pénzpiacnak hatalmában van Magyarországon pénzválságokat felidézni, amikor csak neki tetszik".1 Lónyay november 4-én felelt a hozzá intézett interpellációkra. Mielőtt azonban válaszát megismernők, szükséges lesz rövid bepillantást nyerni a bankkérdésnek a kiegyezési tárgyalások megindultától kezdve lefolyt s az akkori közvélemény előtt ismeretlen részleteibe. Lónyay Menyhértnek a bankügyben határozott felfogása és kialakult tervei voltak már a kiegyezési tárgyalások idejében. Álláspontjának megvalósítására latba vetette befolyását kezdettől fogva, amint e tárgyban magyar államférfi illetékes tényezők előtt kifejthette véleményét. A közös ügyek tárgyalására kiküldött 67-es bizottság 15-ös albizottságának vitái során a bankkérdés még nem jött szóba. Legelső alkalommal Andrássy Gyulának és Lónyay Menyhértnek 1866 augusztus végén Bécsben Hübnerrel, Belcredivel, Mailáthtal és Sennyeivel folytatott megbeszélései során vetődött fel e probléma, midőn a kormány a magyar alkotmány visszaállításával kapcsolatos valamennyi kérdésben meg akarta ismerni az országgyűlés többségének álláspontját. Lónyay e tárgyalások folyamán nyíltan kijelentette, hogy általában az egy bank-rendszernek nem barátja, de reméli, hogy ha Magyarország egyéb jogai megadatnak ezen a ponton, nem lesz nehéz a megegyezés.2 Felfogásának részletesebb előadására nyújtott lehetőséget a 15-ös albizottságnak a megbeszélések alapjául szolgáló véleményével szemben a kormánynak írásban lefektetett észrevétele, mely az államadósság egységére és megosztliatatlanságára való tekintettel elvi megállapodást kívánt többek közt a bankügyben is.3 A kormány felfogása szerint szükséges volna egy nyilatkozatban leszögezni, hogy a megegyezés utáni átmeneti rendszerben az adó, vám és közlekedés ügyében, valamint az osztrák Nemzeti Bank szabadalmára nézve a fennálló status quo érintetlenül marad. A magyar államférfiaknak e pontozatokra szeptember 2-án adott válaszában Lónyay azon nézetének adott kifejezést, ' hogy „a bankügyben elvi megállapodás csak annyiban 1 Uo. 2 Kónyi M. : Deák Ferenc beszédei, IV. (Budapest 1903) 23. 1. 3 Uo. 30. 1. Századok 1939, I—III. 5
