Századok – 1939

Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33

AZ 1869-1 PÉNZVÁLSÁG ÉS BANKKÉKDÉS 63 dásai. Bróde Lipót per-ügyelő nem mulasztotta el leszögezni, hogy „a legveszélyesebb hazárdjáték színhelyévé lett Pest s a kilátás puszta újság olvasása, az időleges politikai áramlatok többnyire éretlen felhasználása és a tőzsdén való egy órai múlatás által vagyonokat rövid idő alatt szerezhetni : ez korunk rákfenéje".1 A fizetésképtelenségekben kiütközött a gazdasági életben elterjedt nagyfokú bizalmatlanság. Számos csődmegnyitás csupán a hitelezők részéről elsietett csődkövetelésben leli magyarázatát. Maga a válság nem igen kívánt áldozatokat. 1870 első 5 hónapjában körülbelül 40 csődügyet vett fel a pesti törvényszék mindössze, ezek is szinte valamennyien súlytalan ügyek. Egyes kiskereskedők bukásairól van szó, kik részben már a válság alatt nyitottak üzletet, jóformán semmi, vagy a vállalkozáshoz képest csekély tőkével, a helyi viszonyok ismerete nélkül, sőt gyakran a legkevesebb szakértelemmel. Ε gyökértelen, 1—2000 frt-nyi tőkével, leginkább hozománnyal indított vállalkozások a berendezkedés után megakadtak, mert az üzlet forgalma nem volt elegendő, a hitel csekély, vagy lejártakor nem hosszabbították meg, hanem peresítették és főleg mert sok helyen itt is keresztülhúzott minden számítást a tőzsdei veszteség.2 Az a 25—30 milliós árfolyamveszteség, melyet e pesti tőzsde a válság alatt kénytelen volt elszenvedni, úgy látszik, a társadalom széles rétegeiben oszlott meg, s bár voltak ijesztő nagy összegű veszteségek is, nem kevésbbé meghökkentő a veszteségben osztozók nagy száma. Az 1869-i válság a következő év közepére már megszűntnek volt tekinthető. Az ország gazdasági arculatán kevés nyomot hagyott, azt a kijózanító hatást sem volt képes elérni, melyet egyes körök kezdetben vártak tőle. Elmúlta, után ismét felelevenedett a vállalkozási kedv, sőt az előző éveknél sokkalta magasabb fokra hágott, olyannyira, hogy 1872-ben már 565 új alapítás nyerte el a jóváhagyó záradékot.3 Ε válságban a magyar közgazdaság csak kevés szállal függött össze az általános európai gazdasági élettel. Pest ekkor még majdnem teljesen Bécs hatáskörében élt, az európai gazdasági jelenségekről Bécs közvetítésével szerzett tudomást. Az 1869-i események elsősorban Bécset érintették, mellette részben önállóan, részben rajta keresztül Pestet ; ez a válság 1 Uo. 54/1869. 2 Uo. 1—22/1870. 3 Szádeczky-Kardos T. : A magyarországi pénzügyek fejlődése (Budapest 1928) 14. 1.